99192. lajstromszámú szabadalom • Vigyázati készülék vonatbiztosító berendezésekhez
lenyomni az említett nyomógombot, melynek működtetése révén a vigyázati készülék a nyomóközegforrástól a vészfékszelephez haladó, annak nyitását előidéző 5 nyomólégáram megszakítása irányában működésbe jut. Ily módon a mozdonyvezető arra kényszerül, hogy a vonatot megállítsa és álláshelyéről leszálljon avégből, hogy csak 10 a pálya felől hozzáférhető, a mozdonyon lévő külön nyomógomb segélyével a készüléknek az üzemkész állásba való viszszatérését idézze elő. A törzsszabadaloni rajzán (l)-gyel je-15 lölt csapot helyettesítő szelepszerkezet a mellékelt rajzon vázlatos hosszmetszetben van feltüntetve. Az (1) szelepház, mely a mozdonyvezető álláshelyén van megerősítve, (2)-nél a fő-20 légtartállyal, (3)-nál a vigyázati készülék önműködő részével, (4)-nél a vonatbiztosító berendezés átvivő, ill. vágányúti szelepével, (5)-nél pedig a vészfékszeleppel van összekötve. A szelepház belsejében a 25 (6) szelep van elrendezve, melyet a (7) rúgó felfelé szorít és mely a vészszelep ós a vigyázati készüléknek önműködően ható része közötti közlekedést elzárja. A (6) szelep felett a (8) nyomógomb van el-30 rendezve, mely dugattyúalakú toldattal van ellátva, A (6) szelepből a (9) orsó nyúl lefelé, mely a (6) szelep zárt állapotában a (10) dugattyúszelep felett csekély távolságban végződik. A (10) dugaty-35 tyúszelep az (1) szelepház (2) és (3) csatlakozásai közötti válaszfalnak nyakalakú részét zárja el, amelybe a (9) orsó behatol. A (10) dugattyúszelep felületének az említett nyakrészen kívül eső gyűrűalakú 40 része állandóan a főlégtartály nyomása alatt áll. A (11) furatokon át ez a nyomás a (10) dugattyúszelep alsó és belső oldalára terjed át. A (10) dugattyúszelepnek alsó, a főtartálynyomás hatása alatt álló 45 felülete az ugyanazon nyomásnak alávetett felső felületnél akkora területtel nagyobb, mint amennyit az említett válaszfal nyakszerű toldata fog körül. Ennek következtében a (10) dugattyúszelep 50 állandóan a közfal nyaka lakú toldatához szorul és a (2, 3) csatlakozások közötti közlekedést zárva tartja, minthogy a (6) és (10) szelepek közötti tér a kis (12) furat útján légtelenítve van. A (10) dugaty-55 tyúszelep alatt a (14) dugattyú, az ennek középnyílását lefedő (13) szelep, továbbá a (16) szeleprúd és a (15) rúgó van elrendezve. A (14) dugattyú, felső oldalán, állandóan a főtartálynyomás hatása alatt áll és így, ha a főtartálybau nyomás van, 60 vagy ha a főtartálytól a készülékhez vezető vezeték nincs elzárva, állandóan a rajzon feltüntetett alsó véghelyzetben van, melynél a (15) rúgó össze van nyomva. A (14) dugattyút arra az esetre 65 tekintettel alkalmazzuk, melyben,- miután a berendezés Ar alamilyen okból : nyomásmentessé vált, a (10) dugattyiiszelep ismét megemelkedik és a (2) csatlakozástól a (3) csatlakozáshoz vezető átbocsájtó utat 70 elzárja, mivel a főtartálynyomás elmaradása esetén a (10) szelep a fentemlített válaszfal nyakszerű toldatáról természetesen leesik és azután csak a rúgó hatás alatt álló (14) dugattyú nyújtotta segéd- 75 eszköz révén hozható ismét a maga szabványos helyzetébe. Az (1) szelepházzal tömitően érintkező (14) dugattyú alatt a (17) dugattyú van elrendezve és az ezen két dugattyú közötti tér légtelenítve van. 80 A (17) dugattyú célját a készülék működési módjával kacsolatban adjuk meg. A leírt készülék működési módja a következő: Ha a vonat valamely, figyelmeztető ál- 85 lásban lévő előjelzőhöz közeledik és a mozdonyvezető annak állását idejekorán felismervén a kény szer fékezés bekövetkezését az előjelzővel az ismeretes függőségi «, viszonyban lévő vágányúti befolyásoló 90 pont révén meggátolni szándékszik, akkor a mozdonyvezető a vigyázati készülék (8) nyomógombjára rövid és erőteljes ütést mér. Ezzel a (10) dugattyúszelep lefelé nyomul s már most annak felső, nyomás 95 alatt álló felülete ugyanakkora, mint az alsó felületé. Ennek következtében a (10) dugattyúszelep ezen új helyzetében állva marad és a (2, 3) csatlakozások közötti közlekedést szabaddá teszi, vagyis a főlég- 100 tartályt a vigyázati készülék önműködően ható részével összeköttetésbe hozza. A (10) dugattyúszelep nyitott állapotában ezen szelep felett a (3) csatlakozás felé áramló nyomólevegő a (7) rúg'óval 105 egyetemben a (6) szelepet ismét nyomban elzárja és így a vészfékszelep működtetése nem következhetik be. A nyitott (10) dugattyúszelep felett a vigyázati készülék önműködő részébe áramló nyomólevegő 110 ott a törzsszabadalomban ismertetett módon hat, úgyhogy ha a működésre kész állapotban lévő első befolyásoló pont hatása alatt az átvivő szelep nyílik, az utóbbi felett áramló főtartálylevegő nem 115 juthat a vészfékszelephez és így fékezés nem következhetik be. Ezzel szemben a nyitott átvivőszeleptől jövő főtartály-