99179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízálló gyujtó- és dörzsanyagok előállítására gyufákhoz
Meg-jelent 19 30 . évi február li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99119. SZÁM. II/g. OSZTÁLY. Eljárás vízálló gyújtó- és dörzsanyagok előállítására gyufákhoz. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 3-ika. Gyufák gyújtó- és dörzsanyagainak előállításánál kötőanyagként jelenleg főleg enyvet alkalmaznak; gumi, dextrin, keményítő, stb. használatát lehetőleg mellő-5 zik, hogy ezáltal a masszák nedvességgel szembeni nagyobb ellenállóképesiségét érjék el. E cél elérésiére kísérleteztek már vízben oldhatatlan fehérjeanyagokkal, mint pl. 10 kazeinnel. Minthogy azonban ezeket a kötőanyagokat először alkáliák stb. segítségével oldatba kellett hozni, hogy azokat a massza szilárd alkatrészeivel homogenizálhassák, azok az oldási eljárás folya-15 mán felépítés-ükben megváltoztak. Kazein például ammoniás vagy alkáliás folyadékokban. oldható, de a szárításnál alkálikazein marad vissza, mely vízben megint oldható. Javasolták már gyaintaioldatck-20 nak kötőanyagokként való alkalmazását is és résziben alkalmaztak is már ilyeneket. Ezeknek azonban az a hátrányuk, hogy alkalmazásúiknál egyrészt különleges orgános oldószereikre vön szükség, 25 máisrészt pedig kötőképesség ük csekély. Ezenfelül az efféle gyufa,fejnek a hamuja pl. már nincs kötve s így az a gyanta elégése után lehull. Végül pedig a gyantaoldatokkal való munka körülmé-30 nyes volna, minthogy az összes beszienynyezett edényeiket oldószerekkel kellene kitisztítani. Azt találtuk, hogy igen vízálló dörzs -és gyújtóanyagok állíthatók elő, ha a 35 masszák kötőanyaga gyanánt olyan vízben oldható albuminoikat alkalmazunk, melyek hevítéskor mcgalvadnak. Az efféle masszákból előállított gyufaifejeket, ill. dörzsfeliileteket a magáiban véve szükséges szárításkor 60—70° C-ra melegít- 40 jük, úgyhogy az alkalmazott albuuiinkötőanyagok vízben oldhatatlanokká válnak. A dörzs- és gyujtómasszák vízben oldható részei ekkor oldhatatlan anyagokiba való ágyazásuk folytán teljesen védve van- 45 nak. Az előbb említett korábbi javaslatokkal szemben az albuminok alkalmazásának előnyei a következők: A munkafolyamat ugyanaz marad, mint eddig, csiak a szári- 50 tásnál használt meleg levegőt melegítjük kb. 70° C-ra, s ezáltal a kötőanyagot megalva,szíjuk. A masszáknak ez az oldhatatlanná válása már csak a gyártás oly szakaszában megy végbe, amelyik után raj- 55 tuk már semmit sem kell változtatni. A mártóvályúkban, malmokban, edényekben a kötőanyagok vízben oldhatók maradnak, mi mindezek tisztítása szempontjából fontos. Nincs azonkívül szükség sem- 60 miféle külön orgános oldószerre, gyantaoldatokkal szeimben pedig még az a további előny is mutatkozik, hogy —- minthogy az albuminok nem könnyen éghető anyagok — az elégett masszák hamuja 65 alakját és szilárdságát megtartja. E maszszák előállításánál pontosan úgy járunk el, mint az enywel készített masszáknál, amennyiben ugyanis albumint vízben feloldunk, a kész ragasztóanyagot a vegy- 70 szerekkel megőröljük s a gyufíafejeket, illetve idörzsfelületeket azután gépi úton előállítjuk. A szárító levegőt annyira melegítjük fel, hogy a fehérjéből álló kötőanyagok megalvad ja.naik. 75 Efféle masszák összetétele például a következő :
