99175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizáló anyagoknak regenerálására széntartalmú anyagoknak vagy nehéz szénhidrogéneknek könnyű szénhidrogénekké való átalakításánál
Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jng& SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99175. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás katalizáló anyagoknak regenerálására széntartalmú anyagoknak vagy nehéz szénhidrogéneknek könnyű szénhidrogénekké való átalakításánál. Oompagnie Internationale pour la Fabrication des Essences et Pétroles cégr Paris. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 13-ika. Általában használnak katalizáló anyagokat, mint amilyenek a fémek, fémoxidok, fémkeAr erékek vagy ötvözetek, a reakció elősegítésére és különösen a hid-5 rögén lekötésének előmozdítására olyan gázalakú szénhidrogéneknél, amelyek akár éghető anyagok (lignitek, palák, turfák stb.) desztillációjából, akár pedig kátrányok, nehéz olajok vagy más hasonló 10 kiindulási anyagok desztillációjából, vagy krakkolásából keletkeznek. Ezen katalizáló anyagok, természetüknek, vagy a kiindulási anyagok természetének megfelelően, hosszabb vagy rövidebb idő 15 múlva bevonódnak és ként kötnek le, különösen a krakkolási folyamatoknál, ahol azok teljes egészükben kénnel és szénnel terheltetnek. Ennélfogva feltétlenül szükséges, hogy azokat regeneráljuk. 20 E célból ajánlottak már különböző módszereket, amelyek általában a ként akár hidrogén vagy más hidrogéntartalmú gáz, akár levegőáram behatása alatt, a szenet pedig levegő- vagy oxigénáram behatása 25 alatt távolítják el, miközben szénsav vagy szénoxid, vagy ezen gázok keveréke képződik. A jelen találmány célja olyan regenerálási eljárás, amely ezen ismert módszerek 30 alkalmazását sokkal hatásosabb módon teszi lehetővé. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy a szennyezett katalizátorokat levegő vagy oxigén és vízgőz keverékével hozzuk érintkezésbe, olyan mó-85 don, hogy ezen keveréket a regenerálandó katalizátort tartalmazó reakciós kamrába, annak egyik végén, bevezetjük, A vízgőz disszociációja folytán nascens oxigén és hidrogén keletkezik. Az így felszabaduló oxigén a bevezetett levegő oxigénjéhez 40 csatlakozik és az utóbbit segíti abban, hogy az a szént, valamint a ként elégesse és a hőfok szerint CO-t vagy C02 -t, vagy ezen két gáz keverékét és kismennyiségű S02 -t képezzen. A levegőt megfelelő 45 mennyiségben fuvatjuk be, hogy fokozatos elégést biztosítsunk. A nascens hidrogén az így keletkezett S02 -t H2 S-sé redukálja és egyúttal redukálja a fémszulfidot is azon első szakasz 50 után, amelyben a szén elégetése megy végbe. Ilyen módon az oxigén amikor végül a második szakaszba jut, csak igen kis mennyiségű szulfidot talál. Azt találtuk, hogy a készülék végén kénvegyület 55 gyanánt gyakorlatilag csak H2 S távozik. Ilyen módon az oxigén legnagyobb része a szén elégetésére és nem a kén elégetésére használtatik fel, ami lényeges előny, miután szulfátok képzése lehetetlenné van 60 téve és így a katalizáló anyagok teljes regenerálását érhetjük el. Vízgőznek vagy levegőnek egyedüli alkalmazása, amely módszert már eddig is alkalmazták, alkalmatlan volna ugyan- 65 ezen eredmények elérésére. Vízgőz egyedüli alkalmazása esetén nem vezetünk be megfelelő mennyiségű oxigént ahhoz, hogy a szén elégetése útján a vízgőz disszociációjához szükséges 70 hőmérséklet emelkedést elérjük; ez esetben igen nagy kalória mennyiséget kell pótolnunk, ami igen tetemes költséget jelent, amelyet az új eljárásnál kiküszöbölünk. Levegő egyedüli alkalmazása esetén a ka- 75 loriáknak ezen hozzáadását elkerüljük
