99164. lajstromszámú szabadalom • Lángzó kék lánggal égő, beles lámpákhoz

Meg-jelent 1930. évi február li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99164. SZÁM. — 11/d. OSZTÁLY. Lángzó kék lánggal égő, beles lámpákhoz. Aladdin Industries Ltd. London. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 20-ika. É. A. E. Á.-beü elsőbbsége 1927. évi julius hó 25-ike. A találmány tárgya lángzó, kék lánggal égő, beles lámpák számára, amelyeknél kö­penyalakú izzótest talál alkalmazást. A ta­lálmány főcélja ezen lángzó egyes alkat-5 részeinek tökéletesítésében áll, aminek ré­vén lehetővé válik, hogy a lámpa teljes világító képességét rövid időtartam alatt érjük el és csökkentsük a láng felemelke­désének, illetve felszállásának törekvését, 10 mimellett a lámpa működése egyenlete­sebbé és üzeme biztosabbá válik. Azoknál a kék lánggal égő lámpáknál, amelyeknél köpenyalakú izzótest talál al­kalmazást, a legnagyobb hátrány mindig 15 abban áll, hogy a teljes láng keletkezésé­hez szükséges időtartam nagyon hosszú, továbbá a láng teljes nagyságának elérése előtt és után nem állandó. Kék lánggal égő izzófénylámpáknál üzem közben a lángzó 20 nagy melegmennyiséget fejlesztésezen me­legnek sugárzás, valamint vezetés útján a lángzószerkezetre való átvitele következik be. Az ilyen lámpák jellegzetes sajátsága, hogy a láng sohasem ér el állandó mére-25 tet azon idő alatt, amíg a hőegyensúlyi állapot létre nem jön, amikor is a lángzó alkatelemei által a lángtól felvett meleg egyenlő az említett alkatrészek által ki­sugárzott vagy egyébként bekövetkező me-30 legveszteségekkel. A hőnek a lángtól a bélcsövekre való átvitele akár közvetlenül, akár közvetve a lángzó egyéb alkatrészei révén fő oka annak, hogy a kék lánggal égő lámpák 35 üzeme bizonytalan és nem állandó. A bél­csövek érintkezésben állanak a béllel, amely az égési anyagot a lángzóhoz szál­lítja. Ezen körülmény folytán az égési anyag meleget vesz fel, amely az égési 40 anyag elpárologtatását és így a lángzó által szolgáltatott lángot növeli. A láng­tői eredő meleg viszont a bélcsövek hő­mérsékletéi növeli és az égési anyagnak a bélnél való elpárologtalását fokozza. Ez a hatás körfolyamatban megy végbe és fö azon ismeretes jelenséget eredményezi, amelyet általában a láng felszállásának neveznek és amely gyakran azt eredmé­nyezi, hogy a köpenyalakú izzóleslen szén­lerakodás következik be. 50 A találmány főképen arra szolgál, hogy csökkentse vagy teljesen megakadályozza a melegnek a lángtól a bélcsövekre való átvitelét, miáltal csökken vagy teljesen megszűnik a lángnak az előzőkben ismer- 55 letett felszállása. A találmány lárgyát képező lángzó úgy van kiképezve, hogy a bél felső részén keletkező láng mindig és lényegileg a bél­cső felső síkja fölött keletkezik tekintet nél- 60 kül a bél függélyes helyzetére, miállal a bélcsövek túllievítése és az égési anyag túlságos mértékben való elpárologlatása meg van akadályozva. Kék lánggal égő és köpenyalakú izzó- 65 testtel ellátolt lámpáknál szükséges to­vábbá olyan segédalkatrész elrendezése, amely megakadályozza, hogy a lángot a külső légáramok révén közvetlenül levegő­lökések ér jék. Ezen védelemnek különösen 70 a lángzó meggyújtásánál van nagy jelentő­sége. Ezeknél a lángzóknál általánosan szo­kásos az említett célra keskeny, kiálló lángvédőkarimát alkalmazni, amely a külső bélcső felső végét veszi körül. Azt 75 találtuk, hogy az ilyen szerkezetű lámpák működése közben az olaj a bélen túlfolyik és a lángvédőkarimán ég el, miáltal a védő­karima és a külső bélcső, amellyel köz­vetlen érintkezésben áll, nagy mértékben 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom