99157. lajstromszámú szabadalom • Csavarvonalalakú világítótest elektromos izzólámpákhoz és eljárás annak előállítására

Meg-jelent 1930. évi február li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99151. SZÁM. — Vll/h, OSZTÁLY. Csavarvonalalakú világítótest elektromos izzólámpákhoz és eljárás annak előállítására. Patent-Treuhand-Geselíschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1928. évi október hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 1-eje. Ismeretes, hogy az elektromos izzólám­pák világítótesteiban előforduló hibák a lámpák fizikailag határolt élettartamát je­lentékenyen lecsökkentik. Ezek a hibák, 5 melyek nagyrészt a huzal vékonyabb he­lyein lépnek fel, azért vezetnek a huzal időelőtti kiégéséhez, mert a hibás helye­ken a kisebb huzalkeresztmetszet nagyobb ellenállása következtében magasabb hő-10 mérsékletek keletkeznek, melyek a huzal anyagának időelőtti pusztulását idézik elő. A világítóhuzal korai kiégéséhez vezető ezen hibás helyek fokozott mértékben vál­nak kellemetlenné csavarvonal alakú vilá-15 gítótesteknél, minthogy ezeknél a menetek egymást kölcsönösen hevítik és a huzal hi­bás helyei ennek folytán még magasabb hőmérsékletet vesznek fel. A mellékelt rajz 1. ábrája a szokásos 20 módon, egyenletes emelkedéssel tekercselt csavarvonalalakú világítótestet tüntet fel. Ha ezt a világítótestet rövid felvillanást okozó áramterhelésnek vetjük alá, akkor a fentebb leírt hibás helyek intenzív fel-25 villanásuk révén válnak láthatóvá, amint ezt a 2. ábra vastagabb vonallal jelölt (a, b, c) helyei szemléltetik. Az áram behatásának csak igen rövid ideig szabad tartania, amely eset például kondenzátor-30 nak a csavarvonalalakú világítótesten ke­resztül a másodpercnek csak csekély há­nyadáig tartó kisüléseinél fordul elő. Ekkor a hosszabb ideig tartó árambehatásnál a hibás helyek szomszédos részei között fel-35 lépő bizonyos mértékű hőkiegyenlítődés, mely a hibás helyek között megkívánt, meglehetősen nagy hőmérséklet különbsé­geket a szomszédos menetek hatása által csökkentené, nem következhet be. A találmány már most abban áll, hogy 40 a hibás, illetve nagyobb elektromos ellen­állású helyek magasabb hőmérsékletét a hibás helyek emelkedési viszonyainak meg­változtatása, nevezetesen az emelkedés nö­velése által csökkentjük le. Ezt legegysze- 45 rűbben azáltal érhetjük el, hogy a csavar­vonalalakú világítótestet, illetve a teker­cselt világítóhuzalt mechanikai előfeszítés­nek vetjük alá és ezen előfeszítés közben pillanatnyi árambehatásnak tesszük ki. A 50 hibás helyeken, ezek nagyobb ellenállása következtében, a rövid tartamú áramter­helés gyorsabban idézi elő a magas hő­mérséklet, mint a csavarvonal egyéb he­lyein, aminek eredményeképen ezeken a 55 hibás helyeken (3. ábrán a', b', c') a csa­varvonal az előfeszítés arányában meg­nyúlik. A nagyobb emelkedési magasság­nak aztán az a következménye, hogy a hőmérséklet üzem közben a menetek ki- 60 sebb kölcsönös besugárzása miatt, illetve a világítótestet üzem közben esetleg körülvevő gáz felé való nagyobb hőátadási veszteségek miatt az így kezelt (a', b', c') helyeken lecsökken. Hogy a menetek kö- 65 zepes emelkedése a csavarvonal utólagos megnyújtása dacára se változzék, ajánla­tos a világítóhuzalt a szokásosnál kisebb emelkedéssel tekercselni. A találmány nemcsak azon a csavar- 70 vonalú világítótestben levő hibás helyek káros hatásának kiküszöbölését teszi lehe­tővé, amelyek a világítóhuzal vékonyabb részein fordulnak elő, hanem olyan hibás helyek kiegyenlítésére is előnyösen hasz- 75 nálható, amelyeket deformációk, strukturá­lis hibák vagy idegen vegyi anyagok okoz­nak a világítótestben és amelyek a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom