99142. lajstromszámú szabadalom • Akusztikai jelzőkészülék
• Megjelent 193Q. évi február hó lő -én . MAGYAR KIRÁLYT ^HgH' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99142. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Akusztikai jelzőkészülék. Rydbergr Helge Sven Albert mérnök Malmö. A bejelentés napja 1928. évi december hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 10-ike. A találmány akusztikai jelzőkészülő kekre vonatkozik és azzal tűnik ki, hogy oly hangkészülékkel, melynél egy hanglemez üzemi nyomóközeget bevezető tér 5 széléhez szorul és a nyomóközeg hatása alatt rezgéseket végez, csőrezonátor van összekötve, melynek alakja a hangkészülék tokjának alakjához igazodik. A mellékelt rajzon a találmány példa 10 képeni megoldási alakjában, az említeti rendszerű hangkészülékekre való oly al kalmazásában van feltüntetve, melynél a hanglemez rezgései közben a hanghullámok a hanglemezhez csatlakozó hangtól-15 csérben levő légoszlopra vivődnek át és így messzire hallható hangot keltenek. A7, 1. ábra az akusztikai jelzőkészülék függélyes hosszmetszete, a 2. ábra alulnézete, a membrán eltávolí-20 tása mellett. Maga a hangkészülék a következő ismeretes részekből áll: (A) tok, az utóbbin a csavarmenetes (C) gyűrű segélyével megerősített (B) hanglemez, melyhez a 25 (D) hangtölcsér csatlakozik és a nyomóközeget bevezető, a (TI) résszel kezdődő csatorna. E csatorna, mint a 2. ábrából látható, mindenekelőtt az ily készülékeknél szokásos módon, az (F) bevezető cső-30 toldaton belül levő (TI) részénél fogva sugárirányban halad az (A) tok felé, azután azonban, az eddigiektől eltérően, kb. derékszög alatt meghajlik és (T2) ívrészénél fogva a tok belsejébe halad, ahol is az 35 a tok falát áttöri és (T3) részénél fogva ismét sugárirányban halad. A csatorna végül a bővített (T4) torkolati résznél fogva a (B) hanglemezre merőlegesen végződik, mely a nyomóközeget bevezető 40 tér széléhez csekély előfeszültséggel szorul. (A) tokon a pl. vörösrézcsőből készüli (E) csőrezonátor van elrendezve. E rezonátor az (A) tok külső alakjának megfelelően körívalakúan van meggörbítve. A cső egyik (rl) vége el van zárva és az 45 (al) bilincs segélyével van a tokon megerősítve, míg a cső másik, nyitott (r2) vége a 2. ábrából látható módon a nyomóközeget (nyomólevegőt) bevezető (F) csőtoldatba és ennek (TI) furatába van heve- 50 zetve és abban tetszőleges módon megerősítve. Emellett az, elrendezés olyan, hogy az (R) rezonátorcsőnek (r2) torkolati része a nyomóközeget bevezető csatornának derékszög alatt meghajlított (T2) részével 55 konaxiális helyzetű. A csőrezonátor torkolati nyílása ós a nyomóközeget bevezető csatorna (TI) részének belső fala között (x) szélességű rés van meghagyva, amelyen az üzemi nyomóközeg átáramolhat. 60 Emellett a rezonátorcső hossza akként van megszabva, hogy az (x) rés helyén vagy annak közvetlen szomszédságában ú. n. rezgési domborodás létesül. Minthogy az (R) rezonátorcső (r2) vége 65 a nyomóközeget bevezető vezeték (T2) részével konaxiális helyzetű, ennélfogva az (R) rezonátorcső rezgései a hangkészülék rezgéseivel minden további intézkedés nélkül kapcsolhatók. Minthogy továbbá 70 az (x) rés rezgési domborodás helyén van megválasztva, az (R) rezonátor rezgési energiája nem képes vagy csak elenyésző mértékben képes a nyomóközeget bevezető (TI, T4) vezetékbe átmenni vagy 75 ebbe kisugárzódni. Ezen felül azonban a leírt akusztikai jezőkésziilék gyakorlatilag használható megoldását adja annak a problémának, hogy a csőrezonátort a tok felé sugár- 80
