99126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábmértékvételre kaptafák előállításához

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI MM® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99126. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Eljárás lábmértékvételre kaptafák előállításához. Kelnhofer Franz szaktanító Wien. A bejelentés napja 1928. évi január hó 3-ika. Ismeretes, hogy a kereskedelmi cipőáru, akár mérték után iparszerűen, akár pedig gyári üzemben készül, a legtöbb esetben nem felel meg" a támasztható követel-5 menyeknek, sőt gyakran még a lábat is elkorcsosítja, A jelen találmány szerint már most a kaptafát a láb alkatának messzemenő tekintetbe vételével képezzük ki. Ennek előfel-10 tétele mindenekelőtt, hogy a lábat már mértékvét élnél az egész testhez viszonyított megfelelő alaphelyzetbe hozzuk. Ez az alaphelyzet abban áll, hogy a láb tengelye párhuzamosan feküdjék a test fő-15 szimmetriasíkjával. Ebből adódik, hogy a lábon keresztül fektetett, az említett szimmetriasíkkal párhuzamos sík az ujjtőiziiletek közepén megy keresztül, továbbá a bokaizületet, valamint a térd- és csipő-20 izületet is metszi. Ennél az alaphelyzetnél a lábnak úgy kell állania, hogy egy függélyes síkot fektessünk merőlegesen a fentemlített síkra, amely a boka-, térd és csipőizületen 25 megy keresztül. A lábat továbbá mértékvételnél úgy állítjuk be, hogy annak külső oldala az ujjtőizületnek a lábujj-csonttal való összeköttetése helyén a belső ujjtőizület ma-30 gasiságig felemeltetik. Egyidejűleg az összes ujjtőizületeket oldalirányban összetoljuk, míg csak egymással érintkezésbe nem jönnek. A sarokcsontot felül kifelé elforgatjuk és a lábat hosszirányban ösz-35 szetoljuk, amennyiben kéznyomással egyrészt a lábközépcsontokat tartjuk és másrészt a sarkot előrenyomjuk. A jelen találmány szerinti kaptafa előállításához lényeges, hogy a kapta hosszmetszetei tökéletesen megfeleljenek a láb 40 anatómiai szerkezetének. A találmány tárgyának megvilágítására utalunk a rajzra, amelyen az 1. ábra egy kaptafa oldalnézete közepes lábmagassági helyzetben, alátett sarok- 45 kai. A 2. ábra ennek hátsó nézete, 3. ábra pedig felülnézete. A 4. ábra egy, a kaptafát kiegészítő, domborított betéttalp belső nézete; az 50 5. ábra ennek a betéttalpnak oldalnézete, amely a kaptafa talpának kiegészítésére szolgál. A 6. ábra egy szárkiegészítéssel ellátott kaptafa belső nézete. (A csizmafa. eddigi 55 kiképzése szaggatott vonallal van jelölve.) A 7. ábra az eddigi kaptafa és a jelen találmány szerinti kaptafa harántmetszeti kontúrvonalait tünteti fel (szaggatott, ill. 60 teljes vonallal) alacsony sarokkal. A 8. ábra pedig az oldalnézeti kontúrvonalakat mutatja középmagas sarokkal; a 9. ábra ennek felülnézete magas sarokkal. 65 Amint a rajzból kitűnik, a kaptafa egyrészt az (A) függélyes síkon épül fel, amely a vízszintes (B) síkon állva, a boka-, térd- és csípőizületeken megy keresztül, másrészt a (C) síkon (2. ábra), amely a 70 láb tengelye mentén az (N) ujjtőizületek, bokaizületek, ugróizületek, térdizületek és csípőizületek közepén megy keresztül. Az 1., 2. és 3. ábrabeli kaptafa közepes lábmagassági helyzetnél a láb hosszának 75 megfelelő elülső (S) heggyel vagy orral van ellátva. A láb tényleges hosszán túlnyúló különleges kaptafaorrok, amelyek