99112. lajstromszámú szabadalom • Szeg és eljárás annak előállítására

nek fejét a készítésnél ékalakú fejjé saj­toljuk vagy zömököljük, mint azt fennebb leírtuk, a hol is a fejnek lapos vagy tompa felső széle vagy felülete kis cen-5 trális mélyedéssel van kiképezve és a fej­nek oldalai síkfelületüek (vagy kissé gör­bítettek) és a fejnek közvetlenül a szeg szára fölötti köralakú alsó részétől az említett tompa vagy lapos felső részéig 10 terjednek. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező eljárással készült és ugyancsak a találmányt képező szeg példaképen két foganatosítási alakban van feltüntetve. 15 Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 3. ábra felülnézete. A 20 4. ábra a második foganatosítási alak nak elölnézete. Az 5. ábra oldalnézete. A 6. ábra felülnézete. A rajzon feltüntetett szeg „drótszeg". 25 mely a szokásos módon egy folytonos drótszálból készül, melyet hosszában dara­bokra vágunk, a hol is ezen darabokat befogó szervvel tartjuk meg, míg a fejet, alakító szerszám segélyével, zömököléssel 30 vagy sajtolással alakítjuk úgy, hogy a fémet egyik irányban összenyomjuk, a másik irányban pedig kiterjedni hagyjuk és fejjé alakítjuk. (1) a szegnek szára (1. ábra), (2) a feje 35 és (3) a fészek, mely a (4) mélyedésnek fenekében van kiképezve. A (4) mélyedés görbe (vagy egymással szembenfekvő részutos) felületekkel yan (kiképezve és a (3) fészek, a mélyedésnek fenekén és a 40 középen van kivágva és a szeg (1) szárá­nak középvonalába esik, mély és a szár felső részéhez közel van. A szegfejnek (6) oldalai (2. ábra) a (7) alsó és szélesebb vagy alaprész fölött a (4) 45 mélyedés legmélyebb részének szintjében levő pontoktól kezdve felfelé és befelé haj­lanak és a szeg fejének tetején egymás­hoz közel kerülnek és az (5) tompa éleket képezik; ezek azok a részek, melyeket a 50 kalapács ér, amikor a szeget a fába vagy más anyagba beverjük; ha a szeget sík­felületű fába vagy más anyagba verjük be, az említett részek a felülettel színei­nek. 55 Ezen foganatosítási alaknál a (4) mé lyedésnek felülete harántirányban egye­nes (2. ábra) és a középtől mindkét olda­lon felfelé van görbítve. Ha ezen szegeket folytonos drótszálból a szokásos drótszegkészítő gépben állítjuk 60 elő, a görbe felületű vagy lejtős mélye­dést a szegfejben és a (3) fészket (3. ábra) annak közepében ugyanazon zömökölési műveletben képezzük ki, mint a fejnek alakítását a sajtoló vagy zömökölő vagy 65 más szerszám segélyével, mely a szeg vé­gét a szegfejben létesítendő (4) mélyedés nek (1. ábra) megfelelő alakú kiálló vagy domború részével és a (3) fészeknek meg­felelő alakú részével befelé nyomja. így 70 a domború vagy kiálló részek révén a zömökölő szerszámmal a fejnek mélyedé sét és centrális fészkét képezzük ki. Ha a szeget fának vagy más anyagnak szegelésére használjuk, amikor is azt 75 olyan ponton vagy részen kell beverni, melyen a kalapács a szegfejet nem kép<^ teljesen beütni, így pl. sarkos vagy kü­lönlegesen alakított tárgyaknál, „rejtett" szegelés esetén és különböző más körűimé- 80 nyek között, tövis vagy verő (szerszám segélyével és erre kifejtett ütésekkel a szeget úgy verjük be, hogy annak feje a fának vagy más anyagnak felületével szinel (vagy az alá kerül); a leírt fogana- 85 tosítási alaknál feltüntetett alakú fejjel bíró szeg esetében, ha hegyes végű tövist vagy verő szerszámot használunk és an­nak végét a (3) fészekbe illesztjük és ka­lapáccsal ütjük, a fészek a szeg közép- 90 vonalába esik, a mikor is a szeget köny­nyen verhetjük be egyenesen ós pontosan a kívánt mélységig. Ha az ütőeszköa tompa élű szerszám vagy készülék, akkor a tompa élt a (4) mélyedés felületének 95 középső és legmélyebb pontjára illesztve, a szeget hasonlóképen beverhetjük a kívánt mélységig. Ezért is, ha inkább tompa élű ütőszerszámot kívánunk hasz­nálni, a szegfejeket nem kell a (3) fészek- 10C kel kiképezni, mindazonáltal célszerű, ha a szegfejek úgy a mélyedéssel, mint a központos fészekkel vannak kiképezve úgy, hogy akár hegyes végű, akár tompa élű szerszámot vagy eszközt hasznaiba- 10; tünk a szegnek be ve réséve. Ha a szeget közönséges síkfelületű vagy más oly tárgynál használjuk, amelynél a szegfejet a felülettel szinelőre akarjuk kalapáccsal, illetve csupán kalapácsüté- li( sekkel beverni, a kalapács a két (5) tompa végre vagy szarvra fog ütni és ha ezek a felülettel színeinek, a fában vagy más anyagban mélyedés keletkezik és pedig az egész szegfej fölött, kivéve az (5) vége- Ili ket és ezt a mélyedést tapasszal vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom