99098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csapadékoknak kaucsuk és kaucsukszerű anyagok vizes diszperzióiból való előállítására
— 5 — A gel-képzés és a kémiai koaguláció egyesítésével létesített szilárdítás különösen akkor előnyös, lia a gel-képzést liőmérsékletcsökkenóssel létesítjük, mert 5 különben oly alacsony hőmérsékletnél kellene szárítanunk, melynél a gel nem válik folyékonnyá. Ha azonban a csapadékot addig tartottuk alacsony hőmérsékletein, míg a kémiai koaguláció elegendő 10 mértékben előrehaladt, akkor a hőmérsékletet növelhetjük anélkül, hogy a csapadék folyékonnyá válásának veszélye fennforogna. Ily módon a csapadék sokkal rövidebb idő alatt szárítható, mint 15 egyidejű kémiai koaguláció nélkül. Az eljárásnál természetes kaucsuktejet vagy kaucsukszerű anyagoknak pld. guttaperchának, balatanak természetes tejét- dolgozhatjuk fel. Ezeket a termés,ze-20 tes dispersiókat eredeti töménységükben, vagy koncentrált állapotban dolgozhatjuk fel. Azonban a kaucsuknak vagy kaucsukszeríí anyagoknak többé-kevésbbé koncentrált, mesterséges dispersióit, külö-25 nősen kaucsuk-regenerátumnak, vagy mesterséges gyantáknak dispersióit vagy az efajta dispersióknak keverékeit is feldolgozhatjuk. A dispersióhoz a szokásos adalékokat is keverhetjük, pld. töltő-30 anyagokat, festékeket, lágyítószereket, vulkanizálószereket, accelerátorokat stb. A dispersiók már vulkanizált állapotban is kerülhetnek feldolgozásra. Magát a csapadékot tetszőleges, ismert módszer-35 rel, pld. mártással, porlasztással, bemázolással, felöntéssel, formákba öntéssel stb. létesíthetjük. Feltéve, hogy elegendő hőkapacitású leválasztási alzatokát alkalmazunk, a hőmórsékletváltozást, az alzatnak 40 előzetes hűtésével, illetve hevítésével, vagy pedig azáltal létesíthetjük, hogy a csapadékképződés közben, hűtő-, illetve hevítőanyagot áramoltatunk a formákon, ilL alzatokon át. A hevítés, ismert módon, 45 elektromos árammal is foganatosítható. A kaucsukdispersióklioz, főleg a kaucsukkoncentrátumokhoz ugyan eddigelé is oly anyagokat, főleg gelatint kevertek, mely kellő töménységnél gel-képződésre 50 vezethettek, azonban ezeket az anyagokat eddigelé, csupán védőkolloidok gyanánt, oly csekély mennyiségben adagolták, hogy a kaucsukdispersió feldolgozása tekintetében figyelembe jövő hőmérsék-55 leti határoknál, tehát a gel-anyagmentes kaucsukdisperzió dermedési pontja fölött, még nem vezethettek gel-képzésliez. Az új eljárás lényege éppen abban van, hagy a gel-képző anyagot oly nagy menynyiségben adagoljuk, hogy azok oly hő- 60 mérsékletnél, melynél a vizes kaucsukdisperzió egyébként még cseppfolyós volna, a gel-képző anyag hozzáadása folytán már gel-képződésre vezetnek. Ámbár ez aa adag lényegesen nagyobb a védőkolloidok- 65 nál szokásos adagnál, semmi esetre seui akkora, hogy a kaucsukcsapadék tulajdonságait befolyásolná. Hogy a gel-képző anyagok adagját lehetőleg csekélyre választhassuk, előnyös, ha 70 a feldolgozandó disperzióból lehetőleg mindazokat az anyagokat eltávolítsuk, melyek a gel-képződést késleltethetnék. Ily anyagok gyanánt pld. savak és alkaliák jönnek figyelembe, melyek külö 75 nősen a melegben, bizonyos gel-képző anyagokat hidrolizálnak, miért is vagy fizikai vagy kémiai szerekkel lehetőleg eliminálandók vagy lekötendők. Alkaliák vagy savak pld. közömbösíthetők, vagy 80 pedig dialysis útján, vagy pedig, ameny • nyiben illók, hevítéssel vagy átszellőzte léssel küszöbölendők ki. Másrészről a gel-képzés bizonyos adalékokkal elősegíthető. Gelatinnak vagy 85 efféle anyagnak gel-képző anyag gyanánt való felhasználásánál a gel-képződést sulíátok, acetatok, tart aratok vagy cukor hozzáadása elősegíti. Minthogy némely gel-képző anyag pld. a gelatin vagy 90 fehérjeanyagok, rothadásra hajlanak, a disperzióhoz célszerűen a, rothadást gátló anyagokat adunk hozzá. A csapadékot, a disperzióból való ki emelése után, koaguláló oldatba, pld. klór- 95 kalcium-oldatba márthatjuk. Szárítás előtt, a gel-képzőket tartalmazó csapadékokat oly anyagokkal kezelhetjük, melyek a gel-képzőket oldhatatlan állapotba vezetik át. Gelatinnak gel-képző 100 anyag gyanánt való alkalmazásánál a csapadékot cserző anyagokkal, pld. formaldehydoldattal, vagy -gőzökkel kezelhetjük. A csapadékképződés vagy egy munka 105 menetben vagy több fokozatban, egy- vagy többfajta lecsapatási eljárással foganatosítható. így pld. a kaucsukdisperzió ráfecskendezésével kezdhetjük és mártással folytathatjuk, de a sorrendet meg is for 110 díthatjuk. Minden egyes fokozat után az egyes rétegeket külön-külön, gázok, gőzök vagy folyadékok koaguláló hatásának tehetjük ki. A csapadék maradandó bevonatot alkot- 115 hat a leválasztási alzaton, vagy pedig a
