99094. lajstromszámú szabadalom • Fűtő- és hűtőtest

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99094. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtő- és hűtőtest. Samesreuther Richárd mérnök Btitzbaeh és dr. Kránzlein György vegyész Höchst a/M. A bejelentés napja 1929. évi január hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 1-je. A találmány olyan fűtő- és hűtőtestekre vonatkozik, melyek párhuzamos, különálló, végeikkel gyűjtőcsőhöz csatlakozó csövek csoportjából állnak. Eddig 5 ilyen fűtő- és hűtőtestek előállításánál úgy jártak el, hogy a gyűjtőcsöveket megfúrták és a csővégeket a megfelelő nyílásokra hegesztették. Emellett az egyes csövek között annyi helyet kellett 10 hagyni, hogy a hegesztőlángzó könnyen a hegesztés helyéhez férhessen. Ez utóbbiak az ízületekbe kerültek, melyek azonban; a hőokozta kiterjedés folytán nagy feszültségek vannak kitéve és így gyak-15 ran törésekre adnak okot. A találmány szerinti fűtő- és hűtőtestek úgy hegeszthetők össze, hogy az egyes csövek között csak nagyon kis távolság marad, mindenekelőtt azonban a hegesztési varratok 20 nincsenek az ízületekben és így ez utóbbiakban nem fordulnak elő a hőfeszültség által okozott törések. A találmány szerint az egyes csövek végein kihajlított és azután egymáshoz 25 hegesztett nyúlványokat képezünk ki, melyek a gyüjtőcsöveket képező zsebekhez hegesztetnek és ezáltal a zsebek csatlakoztató falait képezik. Ezt az előállítási módot a mellékelt 30 rajzok kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra egy sorozat különálló (a) csövet mutat, melyek egy csoportba vannak egyesítve, a 2. ábra a hozzátartozó felülnézet. A csövek alul és felül felnyitva vannak 35 ábrázolva. Minden cső (lásd a 3. és 4. ábrán) felső és alsó végén kiszélesedik és ki van hajlítva; a kihajlított részt úgy vágjuk körül, hogy a derékszögű (b) lapok keletkezzenek, melyek összehegeszthetők. A metszési felületek ferdék, hogy jól le- 40 hessen hegeszteni. Az (a) csöveket tehát először is egy csoportba egyesítjük oly módon,, hogy a (b) lapokat az (1—2) és (3—4) élekkel egymásra helyezzük és összehegesztjük. A hegesztési varratok 45 (x)-el vannak jelölve. Amint látható, a hegesztésnek semmi akadálya sincs, akármilyen közel legyenek is egymáshoz az (a) csövek. Az így képezett csőcsoportot nyitott 50 végeivel egy-egy keresztmetszetben U-alakú (c) zsebhez hegesztjük (5. és 6. ábra) oly módon, hogy a (b) lapokat a szintén ferde felületű (1—4) és (2—3) éleikkel (4. ábra) a (c) zseb ferde felületű 55 széleivel egyesítjük. Az így keletkezett hegesztési varratok a 6. ábrán (y)-nal vannak jelölve. A 7. ábra a zsebnek keresztmetszetét az 5. ábra léptékében mutatja. Ebből az ábrából, valamint a 6. 60 ábrából látható, hogy a (c) zsebek belső felülete az> (a) csövek belső kerületével, a (c) zsebek külső felülete pedig az (a) csövek külső kerületével egy síkban fekszik. A hegesztési helyek sehol sem esnek 65 az ízületekbe; mindenütt egyenesen, egymással határos lapok között van a hegesztési varrat, úgyhogy ez hőfeszültség okozta törésnek nincs kitéve. A 8. ábra egy fűtő- vagy hűtőtest felső 70 felét mutatja, a csőesoportnak (1. ábra) a zsebbel való egyesítése után, részben hosszmetszetben. A (c) acélzseb olyan magas lehet, hogy az egész esőrendszer fűtő- vagy hűtő- 75 anyagát kényelmesen felvehesse anélkül,