99083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénben gazdagabb szénhidrogéneknek metán hevítése útján való előállítására
Megjelent 1 9.'íO. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99083. SZÁM. — rVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénben gazdagabb szénhidrogéneknek metán hevítése útján való előállítására. Dr. Fischer Ferenc tanár, titkos kormánytanácsos Mülheim-Rulir. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 22-ike. Szénben gazdagabb szénhidrogéneknek metán hevítése útján való előállítása magában véve már (ismeretes. Az eddigi eljárás abban áll, hogy a metánt kívülről 5 hevített csöveken vezették át. Közönséges nyomás, magas nyomás, vákuum, lassú áramlási sebesség, gyors áramlási sebesség, katalizátorok jelenléte vagy hiánya, mint hasznos és lényeges tényezők, már 10 ismeretesek, de az ismert módszerek egyikével sem lehet szénben gazdagabb szénhidrogéneket metán elbontása útján gazdaságosan előállítani. Az ia körülmény, hogy a metánt vagy metántartalmú gázt 15 vörösizzáson felüli hőmérsékletekre kell hevíteni és hogy soha, még csak közelítőleg sem lehet, pl. etilénné vagy benzollá való, quantitatív átalakulást elérni, arra kényszerít, hogy a metán hevítését oly 20 készülékben végezzük, mely a felhasznált hő legmesszebb menő kihasználását és visszanyerését teszi lehetővé. Ezt magas hőmérsékletnél csak akkor érhetjük el, ha a regeneratív rendszer szerint dolgo-25 zunk. így például tűzálló anyagból készült, külső bádogköpeny útján gázzal szemben tömített kemencében ,aknaszerű teret gázok elégetése vagy tetszésszerinti elégési gázok segítségével forróra fuva-30 tünk. Az elvonuló gázok melegét tároljuk. Amennyiben a forróra-fuvatás alulról felfelé történt, azt a kellő időpontban félbeszakítjuk és ezután a metánt vagy metántartalmú gázt felülről lefelé vezet-35 jük, mire az az akna falazatán vagy kitöltő testein felmelegszik, míg végül abba a hőmérsékleti övbe jut, ahol bomlása megkezdődik. A metán fentemlített bomlásánál keletkező gáz melegét célszerűen tároljuk. Az elbontást addig folytatjuk, 49 míg az akna túlságosan le nem hűlt. Ezután ismét forróra fuvatunk, amikor is a bomlási folyamat alkalmával tárolt meleget a levegő vagy az elégetésre szolgáló gáz vagy mindkettő előmelegítésére hasz- 45 náljuk. Most ismét elbontás, majd megint forróra fúvás következik és í. t. A végsőkig vitt hőkihasználás lényeges, de a folyamat gazdaságos keresztülviteléhez egymagában még nem elegendő. Még bi- 50 zonyos rendszabályokra van szükség, hogy a metán lehetőleg ne a CH4 = C + 2H2 egyenlet szerint bomoljon fel, tehát ne mind a négy hidrogénatom hasíttassék le, hanem a keletkező gyökök- 55 bői egymásra rétegeződés vagy polimerizáció útján szénben gazdagabb szénhidrogéneket lehessen képezni. Két ilyen rendszabály a következő: Mindenekelőtt arról kell gondoskodni, 60 hogy a metán hevítési időtartama a legforróbb övben optimális legyen, míg a vörösizzáson aluli hőmérsékleti körzetben a hevítési időtartam nem játszik szerepet. Az optimális hevítési időtartam a leg- 65 forróbb övben, pl. egy másodperc vagy annak törtrésze lehet, de függ a kifalazáshoz vagy kitöltő testek gyanánt használt anyag katalitikus viselkedésétől. Másodsorban a kifalazáshoz vagy ki- 70 töltő testek gyanánt oly anyagot kell alkalmazni, amely a metán hasítását ugyan elősegíti, a szabad szén leválasztását azonban nem. Vas, nikkel, kobalt vagy
