99082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabbrendű szénhidrogének előállítására
Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99082. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás magasabbrendü szénhidrogének előállítására. Dr. Fischer Ferenc tanár, titkos kormánytanácsos és Picliler Helmut vegyész Mülheim-Ruhr. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 23-ika. Már régóta ismeretes, hogy metánnak vörös izzási és magasabb hőmérsékletre való hevítésénél telítetlen és aromás szénhidrogének nyomai mutatkoznak (lásd Berthe-5 lot, továbbá Bone és Coward munkáit). Valamennyi korábbi eljárásnál a metánt vagy zárt edényekben hevítették, vagy lassan csöveken vezették keresztül. Ezáltal arra az általánosan elfogadott felismerésre 10 jutottak, hogy a mentán vörös izzáson felüli hőmérsékleteknél lényegileg alkatrészeire, nevezetesen szénre és hidrogénre bomlik. Jelen találmány azon a felismerésen 15 alapszik, hogy a metánnak elemeire, nevezetesen szénre és hidrogénre való ismert felbomlása még 1000° körüli hőmérsékleteken is elkerülhető, míg a metán bomlásából származó egyéb termékek keletkez-20 nek, ha a hevítés időtartamát lényegesen megrövidítjük. Természetesen ekkor nem szabad olyan katalizátorokat használni, melyek a szénleválasztást elősegítik, amennyiben karbidokat képezhetnek, míg más ka-25 talizátorok előnyösek lehetnek. Általában azonban nincs szükség katalizátorokra. Lényeges az, hogy ámbár a metánt vagy metántartalmú gázkeveréket oly magas hőmérsékletre hevítjük, hogy a metánmole-30 kula bomlani kezd, mégis a bomlás számára nem hagyunk annyi időt, hogy az a metánnak elemeire való felbontásáig terjedjen. Azt találtuk, hogy nem szabad 10 másodpercnél tovább hevíteni, ha a telí-35 tetlen és aromás szénhidrogéneket nemcsak nyomokban, hanem tetemes mennyiségben akarjuk kitermelni. Minél rövidebb a hevítési idő, annál jobbnak látszik a termelési hányad. Ekkor még 1000°-os és azon felüli hőmérsékletnél sem válik le szén. 40 Ha például a metánt 1000—1100°-on 3—5 mm belvilágú szűk csöveken oly sebességgel vezetjük át, hogy a hevítési idő J /B —V20 másodpercet tesz ki, akkor a csövek nyílásából sűrű fehér vagy gyengén sárgás- 45 barna köd lép ki, amelyből benzolt és magasabb forráspontú aromás szénhidrogéneket könnyen leválaszthatunk. A kapott termékek a gáz egyszeri áthaladásánál a metán súlyának 10—20«/o-át teszik. Szén 50 emellett úgyszólván egyáltalában nem válik ki, de általában nem az egész metán bomlik fel, hanem csekély mennyiségű telítetlen gázalakú szénhidrogének mellett szabad hidrogén képződik. Az így kelet- 55 kezett metán-hidrogén-keveréket még többször alávethetjük ugyanazon bomlási folyamatnak. Fennáll azonban annak a lehetősége is, hogy a keletkező hidrogént ismét szénhez 60 kössük, vagyis egészen vagy részben metánná alakítsuk át, mely célra a gázhoz, pl. szénoxidot vagy szénsavat vagy vízgázt keverünk és a hidrogént katalizálással a szén oxidjainak hidrálására használjuk. 65 Ekkor nikkelkatalizátor segélyével állíthatunk elő metánt, melyet azután ismét termikus metánbomtásnak vethetünk alá és í. t. Azonkívül a szükséges feltételek betartása mellett az eljárást más katalizáló- '0 rokkal a katalitos kőolajszintézis alakjában folytathatjuk, amikor is a metánban gazdag gázalakú végterméket ismét termikus metánbontásnak vetjük alá és í. t. Minthogy a leírt termikus metánbon- 75 tásnál telítetlen és aromás szénhidrogének
