99072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acetaldehid előállítására acetilénből
Megjelent 193Q. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99072. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ég berendezés acetaldehid előállítására acetilénből. Dr. Kárpáti Jenő kísérletügyi fő v eg yész és dr. Hübsch M. György m. kir. kormányfőtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 21-íke. Acetaldehidnak acetilénből való előállítása során az acetilént vagy többékeivésbbé tömény, 6—45% kénsavat tartalmazó kénsavas közegben, vagy pedig 5 erősen tömény ecetsavas közegben nyeletik el. Kénsavas elnyeletőfolyadék használata annyiban előnyös, hogy a higanysók kénsavas közegben az acetilént könnyen 10 megkötik, a keletkezett higanysó-aeetaldehidvegyületből az acetaldehid a higanysó egyidejű regenerálódása mellett melegítéssel könnyen felszabadítható és a reakciótérből kilépő acetaldehid 15 tiszta, mert a távozó acetaldehidgőzök a nehezen illó kénsavat nem ragadják magukkal. Ezzel szemben kénsavas közegben az abszorpció lefolyása gyakorta rendellenes és a kénsav a már kitermelt 20 Kcetaldehidre roncsoló hatással van. Hátránya még a kénsavas eljárásnak az is, hogy kénsavas közegben az acetilénnek közvetlenül ecetsavvá való oxidálódása nem sikerül. 25 Tömény ecetsavas közegben viszont a Mganysók nehezebben kötik meg az acetilént, a keletkezett acetaldehid ugyancsak nehezebben szabadítható fel és a távozó acetaldehid a reakciótérből ecet-30 savgözöket is magával ragad. Nagy előnye azonban az ecetsavas eljárásnak, hogy az abszorpció — legalább is 50° C alatti hőmérsékleten — mindig szabályszerűen folyik le és az acetilén magában 35 az abszorpciós folyadékban, tehát az acetaldehid elkülönítése nélkül, megfelelő oxigénátvívők jelenlétében közvetlenül ecetsavvá oxidálható. A föntebb említett hátrányok megszüntetésére számos javaslat merült fel, így $o pl. kénsavas eljárásnál leszállították az elnyelési hőfokot, megkísérelték a keletkező acetal deihidnak az abszorpciós folyadékkal nem elegyedő oldószerrel való kioldását, ajánlották különböző fémsók al- 45 kalmazását is stb., anélkül, hogy mindez az eljárás lényeges megjavításához veze^ Ujtt volna. Azt is javasolták már (Grünstein-eljárás), hogy az, acetilén fölöslegben adagolandó, ilykép az abszorpciós 50 folyadék és az acetilén között megnagyobbodik a reakciófelület és a keletkező acetaldehid is könnyebben távolítható el a reakoiótérből. Ez utóbbi eljárás során a fölös acetilént az általa magával 55 ragadott acetaldehidnak kiválasztásai után újabb acetilénmennyiséggel keverve ismét visszavezetik a reakcióitérbe. Ily módon mindenesetre javul a termelési hányad, de az eredmény így sem kielé- 60 gítő. A találmány szerinti eljárás közel 100%-os nyeremény elérését teszi lehetővé. Ezt azáltal érjük el, hogy mindenekelőtt a reakciófelületet az acetilén és az 65 abszorpciós folyadék között rendkívül megnöveljük, továbbá magát a reakció lefolyását is nagyon meggyorsítjuk és az ezzel kapcsolatos rendszabályokkal járó káros hatások elkerülésére a reak- 70 bioterméket a reakciótérből a lehető leggyorsabban eltávolítjuk. Ebből a célból egyrészt az elnyelendő acetiléngázt, másrészt magát az eíayelete folyadékot is, külön-külön olykép tart- 75 juk állandó körforgásban, hogy a két