99067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kender- vagy lentömlők előállítására

Megjelent' 1930. évi február lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99081. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás kender- vagy lentömlők előállítására. Nowak József gyárigazgató Bratislava. A bejelentés napja 1928. évi május hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi május hó 30-ika. Kender- vagy lentömlőket eddig úgy állí­tottak elő, hogy a vetülékfonalat csavar­vonal módjára egymást követőleg vezették be oly lánc felső és alsó (szádjába, amely 5 páratlan számú láncfonalból vagy lánc­fonalpárból áll. Az efféle tömlőszöveteknél az a hátrány mutatkozik, hogy a szövet két szélén fekvő láncfonalak sokkal erő­sebben vannak igénybevéve, mint a többi 10 láncfonal, mert minden vetüléknél a felső szádból az alsóba húzzuk azokat, vagy fordítva. A széleknek nagymértékű igény­bevétele abban nyilvánul meg, hogy az efféle tömlők szélső fonalai erősebben iiyúl-15 nak meg, mint a többi láncfonal és ennek következménye, hogy a tömlők széle lé­nyegesen kevésbbé ellenálló, mint azok egyéb helyei. Ha azután az efféle töm­lőket nagy nyomás alatt álló folyadékokhoz 20 használjuk, legelőször is a szélek lömí­tetlensége következik be. Minthogy a felső szádban fekvő vetülékfonal a vetüléknek az alsó szádba való bevezetésénél után­nyujtható és minthogy hasonlóképen az 25 alsó szádban levő vetülékfonal viszont a vetüléknek a felső szádba való bevezetésé­nél szintén utánnyujtható és ez az után­nyujlás szabálytalanul megy végbe, a szé­lek csipkézett alakot vesznek fel, ami 30 eddig nem volt elkerülhető. A találmány szerint úgy állítjuk elő az ilyen tömlőket, hogy két vetülékfonalat egy­másután felső vetülék és erre következőleg alsó vetülék gyanánt és így tovább folyto-35 nos csavarvonalak alakjában vezetünk be, mimellett páros számú láncfonalat, illetve kettős láncfonalat alkalmazunk. Az eljárás a mellékelt rajzokon vázlato­san ábrázolt harántmetszetek segítségével 40 magyarázható meg, hol az 1. ábra ismert módon előállított tömlő harántmetszete, míg a 2. ábra a találmány szerint készült tömlő harántmetszetét tünteti fel. A rajzon a láncfonalak pontok, a vetii- 45 lékfonalak egyike pedig teljes, másika szaggatott vonalakkal van ábrázolva. Az 1. ábra szerint összesen 17, tehát páratlan számú láncfonal van jelen. A vetülékfonal bal felől lép be az alsó szö- 50 vetbe és váltakozva halad a láncfonalak alatt és felett egészen a jobboldalig, onnan a felső szövet láncfonalain hasonlóan ha­lad keresztül és újból az alsó szövetbe lép és így tovább. A vetülék második menete 55 szakadozottan van rajzolva és látható, ahogyan a vetülékfonal a láncfonalakon másodszor az elsővel ellentétesen halad keresztül és ezzel a kívánt vászonkötés áll elő. A harmadik menet azután ismét a tel- 60 j esen kihúzott vonal értelmében a negy edik pedig a szaggatott vonal értelmében megy végbe és így tovább és ebből felismer­hető, hogy ez csak akkor lehetséges, ha páratlan számú láncfonalunk van. 65 A találmány szerinti tömlőnek a 2. áb­rán feltüntetett harántmetszete szerint két vetülékfonalunk van, melyeknek egyike (1), teljesen kihúzott, másika (2), szaggatott vonallal van jelölve. Emellett úgy alul, 70 mint fent minden egyes (1) vetülékreegy (2) vetülék következik, hogy a vászon­kötést kapjuk és ehhez páros számú lánc­fonalra van szükségünk. Ezzel a következő előnyöket érjük el: 75 A legelőször bevezetett felső vetülékfo­nalat a közvetlenül utána következő máso­dik felső vetülékfonal összeszövi, vagyis megköti és e két vetülékfonal váltakozásánál a bevetett felső vetülékfonalak után nem 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom