99036. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító berendezés naphta, nyersolaj és hasonló nehéz fajsúlyú anyagok számára

ható adagoló légszelep van elrendezve, mely a gép normális megterhelése, illetve fordulatszáma mellett megfelelően nyitva van, mihelyt azonban a fordulatszám 5 csökken, a külső légnyomás hatása folytán záródik, miáltal a keverőtérben gázban dúsabb keveréket kapunk. A találmány egy egyszerűbb kivitele, melynél a gázosító belső tere a melegei 10 jól vezető hullámalakú fémből készült válaszfal által, két részre van osztva, melyek közül az alsó tér a kipuffogó gázok be- és kivezetésére, a felső tér pedig keverő és elgázosítótér gyanánt szolgál, mi-15 mellett ez a válaszfal a szívócső torkolata alatt félgömbalakú. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképeni kiviteli alakja van feltüntetve és természetes, hogy azon a min-20 denkori követelményeknek megfelelően különböző módosításjk és változtatások eszközölhetők, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 1. ábra az egyik íoganatosítási alak 25 hosszmetszete. A 2. ábra a másik íoganatosítási alak hosszmetszete. A 3. ábra utóbbinak metszete x—x vonul irányában. 30 Az (a) porlasztó lényeges részei az önműködő (b) tűszelep az olaj, illetve indításnál a benzin bevezetésére, a levegő bevezetésére szolgáló (c) gyűrűalakú csatorna és az olaj fajsúlyához képest beál-35 lítható (d) fúvóka. A porlasztó (e) cső révén (el) gázosítópohárral van összekötve, melynek belső felületén elrendezett és spirális vonalban lefelé futó (e2) bordákkal van ellátva. Ezek a bordák a központos, 40 alul nyitott és felső részén (f) szitával lefödött (g) csövet szorosan veszik körül, úgyhogy a cső és (cl) gázosítópohár bordái között (e3) spirálisalakú kamara keletkezik, melyen keresztül a szétporlasztott 45 anyag a pohár alsó (e4) terébe jut és a gázkeverék a cső alsó részéből az (f) szitán keresztül a (h) keverőtérbe jut. Az (f) szita csak a tökéletesen elgázosított keveréket engedi keresztül, míg a tökéletlenül 50 elgázosított rész és csöppek az (e4) térbe visszaesnek és ismételt elpárologtatásnak vannak alavetve, míg az el nem gázosítható részek a rajzon fel nem tüntetett és megnyitható nyíláson vagy csapon ke-E5 resztül eltávolíthatók. A gázosítópohár külső felülete a fűtőfelület fokozatos nagyobbítása céljából (i) bordákkal van ellátva. A gázosítópohár (k) házzal van körülzárva, mely a mótor kipuffogócsövével van összekötve, úgyhogy a meleg kipuf- 6( fogó égéstermékek a nyilak irányában a pohár körül vezethetők és a ház (kl) nyílásán keresztül a szabadba vezethetők. A (h) keverőtér egyrészt a kézzel vezérelhető (hl) fojtószeleppel ellátott (h2) cső- 6í vei van ellátva, mely a nyíl irányában a mótor szívócsövével közlekedik, másrészt pedig a külső levegővel közlekedő (1) csővel van ellátva, melyben a beállítható (11) ellensúllyal ellátott (12) szabályozó- 7C szelep excentrikusan van elrendezve. A mótor túlterhelése esetén a forgásszáma csökken, miáltal a szívóhatás is gyöngül, úgyhogy a külső légnyomás hatása alatt az (12) szelep az ellensúly hatásával 7E szemben megfelelően záródik és kevesebb levegő jut a (li) keverőtérbe, miáltal gázban dúsabb keveréket kapunk. A keverőtév azonkívül (m) önműködő szabályozó szeleppel van ellátva, melynél normális 8C terhelés mellett a befelé nyíló (ml) szelep az (m2) rúgó hatása alatt záródik. Ha a mótor a szükségnél nagyobb fordulatszámot végez, akkor a szívóhatás nagyobbodik és a külső légnyomás a rúgó hatá- 85 sával szemben a szelepet megnyitja. Mihelyt a fordulatszám normális, a rúgó hatását érvényesíti és a szelepet elzárja. A keverőtérbe torkoló (o) szívócső a ház (ol) homlokfalán keresztül az (o2) kipuf- 90 fogócső mentén vagy annak elágazásai között van vezetve, úgyhogy a szívócső állandóan melegen tartatik. A 2. ábra szerint a gázosító belső tere a fémből készült és lejtősen rögzített (p) 95 válaszfal által két részre van osztva, melyek közül az alsó (q) tér a meleg kipuffogó gázok be- és kivezetésére, a felső (ql) tér pedig elgázosító tér gyanánt szolgál. A (p) válaszfal a fűtőfelület nagyobbí- to tása céljából hullámalak és az (r) szívócső torkolata alatt (rl) félgömbalakú dudorral van ellátva, mely megakadályozza, hogy az elgázosítón keresztül áramló levegő a még el nem párologtatott olaj- io, csöppeket magával ne ragadhassa. A válaszfalnak legmélyebb részéhez (s) kifolyócsap csatlakozik, melynek (sl) vezetékén keresztül az el nem párologtatható maradékok egy önműködő (s2) szelepen m keresztül elvezettetnek. Előnyös, ha az (sl) csővezeték a gázosító alsó terének kivezető (s3) csőtoldatába torkol. A (t) szelep az olaj, a (tl) szelep pedig a levegő bevezetésére szolgál, mely keverék a meleg n gázokkal fűtött (p) válaszfalon elpárologtatik és az (r) szívócsövön keresztül elvezettetik. A szívócsőbe az önműködő (t2)