99034. lajstromszámú szabadalom • Betét rizsporos szelencékhez

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99034. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Betét rizsporos szelencékhez. Schweitzer Ödön ékszerkészitő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 9-ike. A találmány tárgyát tetszőleges idomú és kivitelű, rizsporos szelencébe illeszthető szűrőlemezes betét alkotja. Az eddig ismert valamennyi szűrőleme-5 zes rizspordoboz le nem emelhető szűrőlemezéhez rúgóval szorított rizspor töltése alulról történt és ezért a fenekét is nyithatóvá kellett kiképezni. Ez a körülmény nemcsak a készítés munkáját és árát nö-10 veli, hanem még azzal a hátránnyal is jár, hogy a doboz könnyen kinyílik és mindent (táskát, ruhát, stb.) teleszór rizsporral. A találmánybeli betét, egy vagy kevós-15 számú, többféle méretben készítve, úgyszólván minden eltérő dimenziójú szelence mélyedésébe beleillik. Az alacsony henger- (doboz) alakú, új, rizsporos szelencebetét lényege abban áll, 20 hogy — rizsporral felülről való tölthetés céljából — szűrőlemeze oldhatóan van rögzítve, a nem nyitható fenekéhez támaszkodó rúgó által felfelé szorított rizsportartó lemez pedig a palást belső felület 25 tén megerősített és a palást magasságánál alacsonyabb, néhány függőleges bordán nyer vezetést és elfordulás elleni biztosítás felülről viszont a palástfelület bordátlan, felső részéhez simuló, a bordák 30 tetejére támaszkodó karika különíti el az oldhatóan rögzített, forgatható szűrőlemeztől. A csatolt rajzon a találmány tárgya példaképem kiviteli alakjában látható, 35 ahol az 1. és 2. ábra ortogonális vetületben (erősen nagyított léptékben), függőleges metszetét (illetőleg oldalnézetét) és felülnézetét szemlélteti, a 3. ábra az egyes alkatrészek távlati ké- 40 pét, míg a 4. ábra az egyesített betétnek távlati képét mutatja, végül az 5. ábra a szelencét a beillesztett betéttel együtt szintén távlati ábrázolásban tün- 45 teti fel. A betét főrésze a felül nyitott alacsony hengeralakú (1) edény, amelynek (2) feneke a (3) palásttal egy testet alkot. A (3) palást belső felületére két vagy három 50 függőleges (4) borda van pl.' forrasztással erősítve. A (4) bordák, felül, nem érnek a (3) palást széléig, felső végükön szelvényük el van vékonyítva, miáltal köztük és a (3) edénypalást között (5) fészek kelet- 55 kezik. Az (1) edénybe (6) rúgó (célszerűen spirális drótrúgó) van téve, amire a rizsportartó (7) tárcsát úgy fektetjük, hogy (8) kivágásait a (4) bordákra illesztjük. A (8) 60 kivágások száma és helye azonos a (4) bordákéval. A (7) tárcsa szélére helyezzük a (3) palást belső felületének felső részéhez simuló (9) karikát, úgyhogy ez a (4) bordák felső 65 végén támadt (5) fészekben helyezkedik el. A (9) karikára kerül azután a (10) szűrőkorong, amely (11) csapocska révén, forgatható és amely az (1) edény felső részén oldhatóan rögzíthető. _ 70 Az oldható rögzítést célszerűen a (12) zárógyűrű alkotja, amelynek diametriálisan szemközt fekvő, két kis, vízszintes (13) ősapja az (1) edény felső szélén függőleges kezdetű és vízszintes folytatású két 75 (14) bevágással ba.jonetzárat képez. A (12) zárógyűrű szelvénye, célszerűen, Z-idomú, amelynek alsó és felső szára vízszintes síkot, dereka pedig függőleges hen-