99012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző, szabályozható nyomású nyomógázoknak csepfolyós halmazállapotukból való előállítására

Megjelent 19.30. évi január hó 15-én. \ MAGYAR KIRÁLY! qftnfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99012. SZÁM. — XVIII/c. U-;;TA Y. Eljárás és berendezés különböző, szabályozható nyomású nyomógázoknak cseppfolyós halmazállapotukból való előállítására. Gesellschaft für Iiidustriegasverwertung- 111. b. H. Berlin-Brit/,. Pótszabadalom a 96033 sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom b jelentésének napja 1928. évi augusztus hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 20-ika,. A 96033. sz. törzsszabadalomban nyomóedény van megismertetve, mely az időnként elgőzölögtetendő ós nyomógázzá átalakítandó cseppfolyósított gázok kriti-5 kus nyomásáig kifogástalanul dolgozik, úgyhogy a nyomógáz tetszőleges mennyisége, állandó nyomás mellett állandóan vagy csak időszakonként kapható. Ily nyomóedényeket oly üzemnyomásra épí-10 tünk ós használunk fel, amely az időnként elgőzölögtetendő, cseppfolyósított gáz kritikus nyomása alatt fekszik. Ennek az az oka, hogy a kritikus nyomás alatt az a folyadék, amely a nyomógázkészítés ke-15 Tesztülvitelére szükséges, az elgőzölgési folyamat végéig a belső tartályban foglaltatik. Ha a (3) szelepet zárjuk és a (11) szelepet megnyitjuk, akkor minden esetben folyadék jut a végső maradékig a (7) 20 felszállócsőbe és az elgőzölgési csőkígyóba. A viszonyok azonban megváltoznak, ha kb. 150—200 atrn. nyomógázt akarunk fejleszteni, tehát a kritikus nyomás határát (oxygénnel 52 atm.) a nyomóedény nyo-25 másméretezése szempontjából egyáltalában túl kell lépni. Ebben az esetben állandó üzemnyomás fenn nem tartható, mert a nyomótér nem záratik el folyadék által és már csak magas telítésű igen hi-30 deg gőzök jutnak az alsó (7) felszállócsőbe, tehát az elgázosító csőkígyóba. Tehát a íutőkígyóban nem gőzölögtetünk el többé folyadékot, hanem csak hideg gázt tovább túlhevítünk. Hogy tehát a nyomás a fo-35 gyasztás dacára ne csökkenjen, pótlólagos meleghozzávezetésről kell gondoskodnunk, inert különben a telített hideggáz túlhevítése nem megy elég gyorsan véghez. A találmány szerint, a kritikus nyomásnak megfelelő magasabb nyomásnak 40 egyenletes és elégséges fejlesztését azáltal biztosítjuk, hogy a szigetelésbe ágyazott nyomóedényt belül és kívül még megfelelően, pótlólagosan fűtjük. Akkor abban a helyzetben vagyunk, hogy a telítési pont- 45 jához közel eső hideggázt kedvező feltételek mellett túlhevítsük, ill. térfogat nagyobbodásra kényszerítjük, úgyhogy a hideggáz, a szigetelésében fekvő (5, 6) csövek révén, továbbra is kifelé felmelegít- 50 tetik. Kiegészítő találmány abban áll, hogy a nyomóedényből már fejlesztett és a csőkígyó által felmelegített gázt, a csőkígyók segélyével vagy újból a nyomóedénybe 55 magába vezetjük vissza, vagy pedig a csőkígyókat a nyomóedény körül rendezzük el, úgyhogy a felmelegített gázkeverék egyúttal a nyomóedény fűtőszere gyanánt szolgálhat, miáltal a nyomógáz fejlődését 60 lényegesen el őség í t j ük. A rajzon, a találmány szerinti nyomóedény vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra szerint az (1) tartályban levő nyomógázt, miután az (5, 6) csőkígyón át- 65-halad, a levegőben való újbóli felmelegítése után zárt (11) szelep és nyitott (a) szelep mellett az (1) külső tartállyal szoros fémes érintkezésbe hozott (b) vörösrézkígyóba vezetjük, úgyhogy az (1) nyomó- 70 edény felmelegítése és átfűtése a (b) cső- • kígyóból érkező gázmennyiség segélyével