98999. lajstromszámú szabadalom • Hajlási mérleg

bői vagy valamely más, speciális szükségletből lenn akarjuk tartani, úgyhogy az egyik tengelyt állandó forgó nyomatéknak vetjük alá. 5 Az ellensúly elosztása a két tengelyre pozitív vagy negatív értelemben történhetik, vagyis az összes ellensúly az egyes tengelyekre ható egyes súlyoknak összegéből vagy különbözetéből képeztetik. 10 A találmány a mellékelt rajzon néhány példakép vett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra ia találmány elüluézete, a 2. ábra oldalnézete, a 15 3. ábra a találmány módosított foganatosítási alakja, oly súlyelosztással, melynél a mutatótengely állandóan meg van terhelve, végül a 4. ábra a hajtókerekek fogazását nm 20 tatja. Az ábrákon csak a mérleg működtetéséhez való fo.ntosabb részek vannak feltüntetve. Az (1) mérlegemelő a (2) él útján van 25 a mérlegváz (3) serpenyőjében ágyazva és azonkívül a (4) élt hordja, melyre az (5) serpenyő hat, mely utóbbit a (6) teheremelő hordja. Az (1) mérlegemelővel a (8) hajlási si'ilyt hordó (7) ellensúlyemelő is 30 össze van kötve. Az éllel a (12) fogaskerék van összekötve, mely a (10) mutatótengelyen ülő kisebb (11) fogaskerékbe kapaszkodik. A (10) tengelyre van szerelve a (17) mutató. Maga a muta.tótengely ki 35 sebb (13) dobot hord, melyre a kis (16) ellensúlyt hordó (18) zsinór vagy lánc van feltekercselve. A (16) súly a (8) súllyal együtt alkotja a (6) emelőre ható teher ellensúlyát. Ezt a két súlyt, mint említet -40 tiik, úgy rendezzük el, hogy a két fogaskerék meghatározott forgási értelemben állandóan egymás felé nyomatik, miáltal a játék a regisztráló mozgásnál kikapcsoltatik. A (13) dob vagy hengeresen lehet 45 alakítva (3. ábra), mely esetben csak állandó nyomatékot ad, mely a hajlási emelőtől származó nyomatékhoz hozzáadható vagy abból kivonható, vagy lehet a találmány ertelmében a dobnak görbii-50 leti vezetéke, melynek mentén szalad a (18) hordozószerv (kötél, lánc, zsinór vagy efféle). Hogy a (18) kötél vagy lánc súlya észlelhetővé ne váljék, a (16) ellensúlyt leghelyesebben a kötél vagy láno 55 közepébe visszük és az említett hordozószerv két végét a (10) tengely korrespondeáló (13, 13') dobjain oly módoin rögzít jiík, hogy az egyik vég a másik vég feltekei'cselődése alatt lefejtődik. Az aláíuggő kötél súlya tehát állandó marad, 60 minthogy az aláfüggő kötéldarab hossza nem változik. A gyakorlatban ily terhelési súlyokkal összefüggésben, különösen előnyösnek bizonyult egy páncéllánc, mely csak igen 65 csekély mérvben nyúlik ki, hosszegységenként majdnem állandó súllyal bír és nagy szilárdságot mutat. A (13^ görbületi vezeték olymódon képeztetik ki, hogy a kisebb súly emelőkarja 70 és ezzel az a törvény is, mellyel a mutató a skála felett elmozog, akkép változik, hogy egyenletes vagy közel egyenletes mozgás keletkezik. Ha a kis fogaskerék a mérlcgemelőnek körülbelül 45 foknyi 75 szöggel való elmozdulásánál egyszer körül forog, úgyhogy a skála köralakú lehet, akkor a skála egyenletessé tételére oly egyszerű excentertárcsát alkalmazhatunk, melynek sugarai akként növeked- 80 nek hogy a (10) emelőre ható kisebb ellensúlyrészből származó nyojioték a (S) ellensúlyból származó nyomatékkal együtt egyenlő súlyszaporuUntokhoz közel egyforma forgást eredményez. Ha azonban a 85 kis fogaskerék egynél több fordulatot végez, akkor szükséges, hogy az ellensúly hordozószerve spirálisan alakított görbületi vezetéket kapjon. Hogy a részeknek teljesen könnyű, sur- 90 lódás nélküli kölcsönös mozgását elérjük, leghelyesebb a fogaskerekeket megfelelően alakítani. Minthogy ez esetlen az egymásba kapaszkodó két fogaskerék meghatározott. áilandóan ugyanabban az ér- 95 telemben ható súlyterhelés alatt áll, oly szelvényt választhatunk, melynél a fogaskerekeknek csak egymást érintő oldalai kerülnek a legördülésnél egymással érintkezésbe, míg az ellenkező oldalak ki van- 100 nak vájva, hogy közöttük a forgás alatt a súlyjelzés céljából egyáltalán elkerültessék minden érintkezés. Ilymódon a 4. ábrán feltüntetett fogazásihoz jutunk, melynél csak az (a, b, c, d) oldalak érintik 105 egymást, a többi oldal azonban úgy van kiképezve, hogy a kapcsolat közben a helyes forgási értelemben egyáltalán nem kerülnek egymással érintkezésbe. A fogaskerekek között nincsen tehát kényszer- no mozgású kapcsolat, hanem tetemes játék, mely a két fogaskeréknek az ellensúllyal való megterhelése által nem jut érvényre. A súrlódás azonban lényegesen csökkent és legfeljebb három, rendszerint azonban 115 két érintkező pont közötti súrlódásra re-