98999. lajstromszámú szabadalom • Hajlási mérleg

Megjelent 1930Q. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 98999. SZÁM. — VU/f. OSZTÁLY. Hajlási mérleg. Maatschappij tot Exploitatie van apparaten en octrooien „líerjo" te* s Gravenhage cég Hága. A bejelentés napja 1928. évi március hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi május hó 23-ika. Hajlási mérlegeknél tudvalevőleg nehézséget okoz a mérleg érzékenységének befolyásolása inélkül elegendő pontosságú automatikus mérleg jelzést kérészitől vinni. 5 A. mutatónak a hajlási emelő, illetőleg mérlegemelő által történő direkt és közvetlen működtetése megóvja ugyan az érzékenységet, azonban rendkívül hosszú mutatót tesz szükségessé, hogy a mérleg 10 előírt pontosságát elérjük. Az ily mérlegek nagy méretei miatt tehát már ajánlották, hogy a jelzőkészüléket áttétel útján kössük össze a mérlegeinelővel. Ily áttételek azonban nehezen állíthatók elő, 15 minthogy valamennyi áttételi szervnek vagy játéka van, vagy pedig az igénybevételek folyamán tágulnak, ami a pontosságot tetemesen hátráltatja, vagy pedig, lm a játékot elhárítjuk, oly erős súrlódás 20 sal járnak, hogy az érzékenység az előírt mérték alá süllyed. A találmányt hajlási mérleg képezi, melynél a hajlási emelőről a mutatótengelyre való áttétel fogaskerekek útján 25 történik, melyek azonban nem mutatják a fentemlített hátrányokat. Ezen célból az ellensúly a találmány értelmében úgy osztatik el, hogy az a fogaskerékáttótel mindkét részére hat és az ellensúlynak a 30 mutatótengelyre beható része a fogaskerekeket a mérleg egész jelzési körzeté ben meghatározott forgási értelemben egymáshoz nyomja. Emellett a fogas kerekeknek igen nagy oldaljátékuk van, 35 úgyhogy a súrlódás jelentéktelen mértékre csökkentetik, míg a fogaskerekek között ezáltal eredményezett holt járás az ellensúlynak mindkét fogaskerékre 50 55 gyakorolt behatása által az egyik forgásirányra nézve teljesen kiküszöböltetik, 40 A fogaskerekek ezen oldaljátékát előnyösen azáltal érjük el, hogy a fogak hátsó oldalukon erősen ki vannak vágva, úgyhogy a fogak mellső oldalán való kapaszkodás közbein a hátsó oldalon az 45 érintkezés megszakad és eziáltal mindenkor csakis két, legfeljebb három ponton (három fognak egyidejű kapcsolódása esetén) áll fenn a fogaskerekek között érintkezés. A mutatótemgelyre ható súlyt előnyösen legördülő súly gyanánt képezzük ki. Ezzel a hajlási mérlegeknek egy további hátrányát szüntetjük be, mely abban áll, hogy a skálarészek egyenlőtlenek, minthogy a hatásos emelőkar a hajlási súly forgásánál nem egyenletesen, hanem sinustörvény szerint változik. Ha ugyanis a legördülő súlynak hordozószervét az illető tengelyein lévő görbületi vezetéken 60 vezetjük, mely utóbbi körhagyó tárcsa vagy spirális vezeték lehet, akkor ezt akkép képezhetjük ki, hogy mindkét ellensúlyrész kombinált nyomatéka állandó. Hogy a súly nagyságát a legördülő 65 hordkötél vagy egyéb hordozószerv meg ne változtassa, a hordozószervet mindkét végén előnyösen rögzítjük a tengelyen éa egyidejűleg kongruens vezetékeken fel-és legöngyölítjük. A hordozószerv szaba- 70 don aláfüggő részének ható súlya ekkor állandó marad és tágulásának sincs semmiféle számbajövő befolyása. A hajlási siíly felfüggesztésének ezen módja akkor is előnyös, ha az egyenlőtlen 75 skálabeosztás rendes módját szokás oká-