98947. lajstromszámú szabadalom • Elgázos1tó égési erőgépekhez

Megjelent 1929. évi december hó Hl-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98947. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító égési erőgépekhez. Hofmann Henrik kereskedelmi igazgató Leipzig. A bejelentés napja 1928. évi október hó 20-ika. Égési erőgépek elgázosítóinál az a feladat, hogy a mótor változó szükségletének mindig megtelelő tüzelőszer-levegő keverék legyen előállítva, de emellett még 5 a tüzelőnek (tüzelőszernek) a levegőben való lehető egyenletes eloszlására is törekszünk. Mindazon esetben, mikor az elgázosítást szóró (szóró rózsa) hatása segítségével 10 idézik elő, a szóró állandó keresztmetszete a felállított követelményeknek meg nem felel. De akkor is, midőn fojtószeleppel vagy hasonlóval igyekeztek szabályozást elérni, sem a tüzelőnek a levegőben való 15 egyenletes eloszlása, sem pedig a mindenkori követelményeknek megfelelő keverék nem volt elérhető. Ezzel szemben az új elgázosítónál a folyékony tüzelőt egy szívó vezetékbe illesz-20 tett fojtószelepnek a szabad levegő felé néző felülete íölé vezetjük. A friss levegő árama tehát a fojtószelepnek tüzelővel permetezett felületével érintkezik és örvényképződés közben már itt keveredik bensőleg 25 a tüzelővel. A fojtószelep mindenkori állása szerint azután többé vagy kevésbbé dúsabban jut a tüzelő-levegő keverék a mótor szívóvezetékébe. Emellett még arról is történik gondoskodás, hogy a folyékony tü-30 zelő táplálása a fojtószelepnek elforgatása útján olyan értelemben szabályoztassék, hogy a fojtószelep nyitásának növekedtével a bevezetett tüzelő mennyisége szaporodjék, úgyhogy tehát a tüzelő-35 levegő keveréknek a motorhoz való dúsabb vezetése esetén a tüzelőnek a keverékben való dúsítása is bekövetkezik. A hatást jelentősen fokozza, ha a fojtószelepnek az a felülete, amely fölé a tüzelő 40 folyadékot vezetjük, érdes vagy rovátkolt kivitelű, mivel ez esetben nemcsak a tüzelőnek a felületen való eloszlása lesz kedvezőbb, hanem még az erre a felületre jutó légáramnak támadó képessége és az örvényképződés előidézése is kedvezően 45 mozdítódik elő. Ha már most a tüzelőlevegő keveréket a fojtószelep mögött sok apró keresztmetszetű csatornán engedjük át, úgy az örvényképződés a csatornákban még inkább 50 bekövetkezik és a sok vékony áramra : oszló tüzelő-levegő keverék benső keveredése különösképen tökéletesbül. Emellett célszerű a forgó fojtószelep által mindinkább szabaddá tett csatornák keresztmet- 55 szetét fokozatosan megnövelni úgy, hogy : először csak egészen kis, később pedig nagyobb szelvényű csatornákat teszünk szabaddá ez az intézkedés a tüzelő-levegő keverék homogenitását szintén előmoz- 60 dítja. A találmánybeli elgázosító egy csatornatestből áll, amelybe a kis csatornákat tartalmazó mag van beillesztve, amely mag úgy van kialakítva, hogy a fojtó- 65 szelep a szabad végével a magnak feléje néző, megíelelően körívalakra kiképezett falán csúszik. Lényeges az új elrendezésnél az az előny, hogy a csatorna szabad keresztmet- 70 szetét, tehát a friss levegőnek bebocsátó nyílását és a tüzelő-levegő kibocsátó nyílását is már eleve a legnagyobb teljesítményre lehet állítani, míg minden egyes közbenső fokozat a fojtószelep megfelelő 75 beállításával szabályozható, ami a tüzelőlevegő keverék egyenletességének előállítódását biztosítja, ami pedig tüzelőtartalom tekintetében az égési erőgép mindenkori követelményének megfelel. 80