98921. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás a talaj porhanyítására és gép az eljárás foganatosítására

Megjelent 1929. évi december hó 31-éii. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98931. SZÁM. — X/a. OSZTAT. Munkaeljárás a talaj porhanyítására és gép az eljárás foganatosítására. Kedves Ferenc volt gazdasági intéző Tiirda. A bejelentés napja 1928. évi november hó 3-ika. A bejelentés tárgya munkaeljárás a talaj porhanyítására és az eljárás foganatosítására való, mely az eddigi talajporhanyító eljárásoktól lényegesen különbö-5 zik. Eddigelé porhanyítás céljából a talajt ekevasakkal átfordították, úgyhogy a talajnak az a része, amely eddig legfelül volt, alulra került. Tapasztalat sze rint azonban a talajnak a levegővel én 0 nappal érintkező legfelső része igen érté kes és a termelés szempontjából igen káros, ha ezen legfelső talajréteg, mely fon tos tápanyagokat tartalmaz, a talaj meg fordítása folytán túlmélyre kerül. Amel-5 lett az eddigi ekék a porhanyítást csak tökéletlenül végezték, miért is a szántáson kívül még külön porhanyító műveleteket, is kellet gyakran végezni. A talál mány szerinti eljárás e kettős munkát 0 általában feleslegessé teszi és, ha vele a talajt megdolgozzuk, úgy a vetésre teljesen alkalmassá válik, és csak kivételesen kemény talajnál szükséges az, hogy a felszínre került nagyobb rögöket boronával 5 elaprózzuk. A fentemlített műveleteken kívül a találmány szerinti porhanyítóeke még tarló hántásra és gyomok irtására is kiválóan felhasználható, és pedig sokkal jobb eredménnyel, mint az eddigi hason 0 célú berendezések. Az eddig használatos ekék ezentúl csakis trágya alászántására és az őszi mélyítő szántás elvégzésére szükségesek, míg az összes többi műveleteket a találmány 5 szerinti porhanyítóeke gyorsan, tökéletesen és aránylag kevés költséggel végzi el. Míg az eddigi ekék és egyéb szántógépek ekevasakkal a földet behasították és a behasított részt átfordították, addig a 0 találmány szerinti eljárásnál és gépnél külön szerv szolgál a termőföldnek átfordítás-mentes porhanyítására. Az eljárás lényege abban áll, hogy a talajt párhuza mos, függélyes hasításokkal hosszsávokra osztjuk, azután a hosszsávokat vízszintes 45 síkban eszközölt hasításokkal lehasítjuk •és az ilykép keletkezett földsávokat ferde felületen felcsúsztatva a talajra ismét visszaejtjük, a miáltal a föld, természetes rétegeződésének megváltozása nélkül, por 50 hanyóvá válik. A termőföldnek hosszszalagra való behasítására. éles forgókorongok szolgálnak, amelyek által létesített termőföldszalagok alkalmas szerveken az úgynevezett „ekefőkön" felsiklanak és 55 porhanyítva ismét lehullanak anélkül, hogy eközben a talajréteg elhelyezkedése lényegesen megváltozott volna. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakja látható, amelytől 60 a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a talaj-porhanyítóekének távlati képe, a 2. ábra vázlatos felülnézete, a 3—4. ábrák vázlatos oldalnézete, 65 kétféle munkahelyzetben, 5. ábra az ekefőnek felülnézete, 6. ábra távlati képe, egyik oldalfalának eltávolítása mellett, munkahelyzetben. A találmány szerinti talajporhanyító- 70 eke alkatrészei keretalakú (b) vázra vannak erősítve, mely (x) mellső és (h) hátsó keréken fut. A gépnek vontatása a (v) vonórudaknál fogva történik, a mellső (x) kerékpár (z) tengelye pedig a (b) vázhoz 75 képest függélyes (y') csap körül elállítható, azért, hogy a géppel görbületekben is haladhassunk. A hátsó (h) kerékpár (b) vázkeretében .nincsen szilárdan ágyazva, hanem e vázkeretben (f) kereszt- 80