98915. lajstromszámú szabadalom • Pohármosó kefe

Megjelent 1929. évi december hó 31-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98915. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Pohármosó keie. Winkler Antal vendéglős Budapest. A bejelentés napja 1929. évi lebruár hó 25-ike. Ismeretes, hogy a poharakat jól és gyor­san úgynevezett pohármosókefével mos­hatjuk ki, mely keféknek alakja a mo­sandó pohár belvilágának megfelelően van 5 megszabva. Különösen vendéklőkben, bor-és sörházakban fontos a poharaknak jó és alapos kimosása. A dolog természete sze­rint a poharaknak a feneke szorul leg­inkább tisztításra, mivel a pohárban re-10 kedt folyadékmaradékok a fenéken gyűl­nek össze és ott beszáradva, a feneket szennyezik be. Éppen azért a pohármosó­kefét erősen a pohárfenékhez kell szorí­tani, hogy azután a kefének forgatása 15 közben a fenék jól megtisztuljon. A po­hárba dugott kefe tehát legjobban a fe­nékkel érintkező részén kopik, míg a kefe oldalrészei, melyek kisebb nyomás alatt állanak, kevésbbé kopnak. Ennek az a kö-20 vetkezménye, hogy a kefének a pohár­fenékkel érintkező fejrésze a leggyorsab­ban kopik és már oly időpontban válik használhatatlanná, amelyben a kefe oldal­részei még kifogástalanok. Mivel azonban 25 a tisztítás szempontjából a kefe fejrészé­nek van a legfontosabb szerepe, az ilyen fejrészén kopott kefét el kell dobni, da­cára annak, hogy sörte-állományának leg­nagyobb része még kifogástalan állapot-30 ban van. A találmány a fenti hátrányon azáltal isegít, hogy a pohármosókefe kopásnak leginkább kitett fejrészét kicserélhetően képezi ki. 35 A rajzon a találmánynak két példa­képeni kiviteli alakja látható, melyektől a gyakorlatban, lényegüknek érintése nél­kül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány szerinti teljes po-40 hármosókefének oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, na­gyobb léptékben, részbeni metszetben, a 3. ábra egy másik kiviteli alaknak a 2. ábrához hasonló metszete, a 4. ábra végül a 2. ábrához tartozó rész- 45-letet távlatilag tünteti fel. A (b) kefenyélnek sörtével borított (b') része tudvalevőleg, előállítási okokból, hosszirányban osztott cső alakjával bír. A találmány szerint e (b') csőnek (e) vége 50 külön darabot alkot, mely oldhatóan erő­síthető a (b') csőrészhez. A (b') csőrész a (c) sörtékkel, az (e) csőrész pedig a (d) sörtékkel van borítva. A (b', e) csőrészek­nek oldható összekapcsolása igen sokféle- 55 képen és bármely ismert módon történhe­tik. A 2. és 4. ábrák szerinti kiviteli alak­nál az (f) fémhüvely (i) megerősítőszer­vekkel az (e) csőrészhez van erősítve, melynek alsó részén a (g) bevágások van- 60 nak, amelyek a (b') csőrészből kinyúló (h) csapokkal együtt az ismert szuronyzárat alkotják. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (e) csővégbe a (j') csavarorsókban folyta- 65 tódó (i, j) dugó van erősítve, amely a (b') csőrészbe erősített, anyacsavarmenetes (k) hüvelybe csavarodik. Legegyszerűbb esetben az (e) csővégbe a (b') csőrészbe szorítható, kissé kúpos 70 dugó van erősítve. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos. A kefével a poharakat ismert módon mossuk, ha viszont a kefének fejrésze el- 75 kopott, úgy a fejrész és törzsrész közötti oldható kapcsolatot megsziitetjük és ez el­kopott fejrész helyére ríj fejrészt helye­zünk, melyet bármely ismert módon rög­zítünk helyzetében. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom