98891. lajstromszámú szabadalom • Javítás önműködő fékrudazatutánállító szerkezeteken

I rúgó támaszkodó felületeinek és magának a rúgónak az említett bevágások, illetve kiugrások előállítása céljából való körülményes megmunkálása, továbbá a rúgó ö hosszabb, tehát hajlékonyabb lehet és soha sem igényel ellenőrzést abban a tekintetben, vájjon meg van-e a helyes feszültsége, ami úgy a tömeggyártás szempontjából, mint javítások végzésének 10 szüksége esetén renkíviil nagy előnyöket biztosít. Hogy az eddigi kivitel és a találmánynak megfelelő kivitel közt fennálló különbséget kellőképen kidomborítsuk, a 15 mellékelt rajzon mindkét kivitelt feltüntettük és pedig az 1. ábra az eddigi kivitelt és a 2. ábra a, találmánynak megfelelő, javított kivitelt tünteti fel, mindkettőt ten-20 gelyirányú metszetben. A rajzon (1) jelöli a cső gyanánt kiképezett tulajdonképeni orsót, mely a rövid (2) tengelyre van felcsavarva, mimellett e két rész helyzete egymáshoz képest min-25 dig egy és ugyanaz kell, hogy maradjon, ami azáltal van biztosítva, hogy az (1) csövön és a (2) tengelyen egy (3) biztosítószeg van keresztüldugva. A (2) tengelyen egy (4) szeg közvetítésével a súrlódási S0 kapcsoló egyik (5) része szilárdan van megerősítve, melybe (6) karmai segélyével a súrlódási kapcsoló másik (7) része nyúlik be. A két (5) és (7) rész a koszorú gyanánt kiképezett (8) tovakapcsoló kerék 35 szabadon forgathatóan van elrendezve, melyet az (1) csövön szabadon forgathatóan ágyazott (9) tokban elrendezett (10) tovakapcsoló kilincs időnként tovaforgat. Az a hüvely, mely körül a (9) tok másik 40 vége foroghat, a (11) csavarmenetek segélyével, a fékrudazatnak a rajzon nem ábrázolt csatlakozó fülével van összekötve. A súrlódási kapcsoló (7) részét (13) spirálrrigó szorítja a (8) tovakapcsoló 45 kerékhez és ezt a (2) tengelyen megerősített másik (5) kapcsalórészhez, úgyhogy a súrlódási kapcsoló tulaj donképen az (5) és (7) részből és a köztük elrendezett (8) tovakapcsoló kerékből áll. A (8) tova-50 kapcsoló kerék forgatásakor tehát a (2) tengely és az (1) utánállító orsó is elforog. Az eddigi kivitelnél (1. ábra) már most az (5, 7, 8) súrlódási kapcsolónak a (2) tengely körül lazán forgó (7) része külső 55 oldalán (12) bevágásokkal van ellátva, mely bevágások egyikébe a (13) rúgón kiképezett kiugrás nyúlik be. Hasonló kiugrás van kiképezve a (13) rúgó másik végén is, mely a (15) állítócsáváranván kiképezett (14) bevágások egyikébe uyú- 60 lik be. Ezen (14) és (12) bevágások, továbbá a rúgónak ezekkel együttműködő kiugrásai, valamint az (5) és (7) kapcsoló részeken lévő (6) karmok és a (4) szeg, tehát a (15) csavaranyát, a (2) tengelyhez 65 képest való önműködő elforgás ellenében, biztosítják. Ennél a kivitelnél ez a biztosítás feltétlenül szükséges, mert különben a (15) csavaranya esetleges elforgása a (13) rúgó feszültségét módosítaná és így az 70 (5, 8, 7) súrlódási kapcsoló kifogástalan működése nem lenne biztosítva. Minthogy pedig, mint a rajzon látható, a (9) tok a (13) rúgót és a (15) csavaranyát magába zárja, a részeknek főleg esetleges javítá- 75 sok megtörténtével foganatosított újból való összeállítása után, annak megállapítása, hogy a (15) csavaranya kellő helyzetét és ezzel a (13) rúgó kellő feszültségét megkapta-e, igen nehéz. 80 Ezért, a találmány értelmében (2. ábra), a (13a) rúgó közvetlenül a súrlódási kapcsoló (7) része és az (1) utánállító orsó vége közé van befogva. A (4) és (3) szeg a (13a) rúgó támaszkodó felületei közt 85 lévő távolságot mindenkor pontosan megszabja és ez a távolság mindig ugyanaz marad, úgyhogy a rúgófeszültség utólagos ellenőrzése itt feleslegessé válik. Azonkívül a találmány folytán az egyes 90 részek előállítása is jóval egyszerílbbé vált. A (13a) rúgónak ugyanis végein nem kell külön megmunkálandó kiugrásokkal, a (7) kapcsolórésznek pedig bevágásokkal ellátva lennie, a bevágásokkal 95 ellátott (15) csavaranya pedig egészen elesik, ligyhogy a (2) tengely csavarmeneteinek hossza is kisebb lehet. A találmány segélyével tehát egyrészt az előállításban és másrészt az első és az 100 esetleges javítások után történő későbbi összeállításban tetemes egyszerűsbítést értünk el. Szabadalmi igény: Javítás olyan önműködő fékrudazatután- 105 állító szerkezeteken, melyeknél a fék meghúzó mozgása közben a féktuskők és a kerekek közt lévő távolság szabá lyozásával a fékdugattyú állandó löketét érjük el és melyeknél az utánállít') 110 szerkezet hajtó és hajtott része közt, súrlódási kapcsoló alakjában kiképezett, engedékeny szerv van elrendezve, melyet rúgó befolyásol, mimellett a