98890. lajstromszámú szabadalom • Szifonfej
Megjelent 1939. évi december hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98890. SZÁM. — XVIII <1. OSZTÁLY. Szifonfej. Virányi Flóra ny. postatis/Aviselonő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi július hó 13 ika. Ismeretesek már valamilyen nem fémes anyagból készült szifónfejek, melyek alsó szélükön a szifónpalackra való ráerősítésre szolgáló anyacsavaros gyűrűvel van-5 nak ellátva; ezen gyűrű, pl. nyitható kengyelekkel van a szifónfejjel összekötve. Ez a nem fémes fej rendesen porcellánból készül, mely szilárdsági okokból nem alkalmas arra, hogy azt a rendes szifón-10 fejnél használatos emeltyűs szelep nyitószerkezettel képezzék ki, miért is azt rendesen nyomógombos nyitószerkezettel látják el, ahol a nyomógomb a fej felső részéből áll. E nyomógombos szerkezeteknek 15 nemcsak az a hátrányuk, hogy minden oldalról könnyen piszok juthat beléjük, miáltal nem higiénikus, hanem főképen az, hogy raktározásnál, szállításnál — ahol a palackokat egymásra kell állí-20 tani — a gombos nyitószerkezet könnyen nyílik és ezáltal a folyadékot vagy legalább is a gázt (szénsavat) szándékolatlanul kiengedi. Ezen oknál fogva szüksége mutatkozott annak, hogy ezt a máskülön-25 ben sok jó tulajdosággal bíró porcellánból vagy más, nem fémes anyagból készült fejet olyan megbízható nyitószerkezettel lehessen ellátni, mely e hátrányokat kiküszöböli. Jobb és beváltabb nyitószerkeze-30 tet, mint az ismert régi fémes szifónfejeknél használatos emeltyűs szerkezet, eddig nem ismerünk, de ezt mégsem lehetett eddig, szilárdsági okokból, ily nem fémes anyagból való fémnél felhasználni. 85 A jelen találmány célja ezt mégis lehetővé tenni, ami a találmány szerint azáltal történik, hogy a rendes fémes szifónfejnek az alsó, anyacsavarmentes részét és annak felső, az emeltyűs nyitószerkeze-40 tet magában foglaló részét felhasználva, a zároszeiepet és a kifolyócsövet tartalmazó, nem fémes anyagból való testet egyszerűen e két említett fémes rész közé szilárdan befogjuk, ami lényegében olymódon történik, hogy a két fémes részt, a föporcellánból vagy valamely nem fémes anyagból való test közbehelyezése után, függőlegesen elrendezett tartószalagok által egymással szilárdan összekötjük. A tartószalagokat a két fémes résszel 50-hegesztéssel, szegecseléssel, forrasztással, vagy más módon köthetjük össze. A rajzon a találmány tárgyát képező szifónfej egy példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 55 1. ábra a szifónfej függőleges hosszmetszete, a 2. ábra az oldalnézete, a 3. ábra a keresztmetszete, a 4. ábra a felülnézete, az 60 5. ábra az elölnézete. A szifónfejnek az (1) zárószelepet és a (2) kifolyócsövet magában foglaló (3) teste porcellánból vagy valamely más nem fémes és saválló anyagból van készítve. 65 A találmány szerint e (3) test a palack nyakán elhelyezett, kétrészű, csavaros, fémgyűrűs rácsavarolható (4) anyacsavaríémgyűrű és a rendes szifónfejnek e (4) gyűrűvel szilárdan összekötött és az is- 70 meretes (5) emeltyűs szelepnyitószei'kezetet magában foglaló (6) felső része közé van szerelve. A porcellánból vagy valamely más nem íémes anyagból való (3) testet egymás- 75 közé befogó fémrészek [a (4) anyacsavarfémgyűrű és (6) szifónfej felső rész] függőlegesen elrendezett (7) tartószalagok által vannak egymással szilárdan összekötve. A (7) tartószalagok a (3) testben kiké- 80
