98887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás döntött fatörzsek nedvének eltávolítására

Megjelent 1939. évi december hó 31-én. ITAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98881. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás döntött fatörzsek nedvének eltávolítására. Semer & Co. cég' Berlin. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 19-ika. Döntött fatörzseknél a fa festése vagy telítése nagyobb kazánokban foganatosított impregnálás vagy főzés segélyével vagy pedig festő vagy impregnáló folyadékoknak 5 a fa homlokoldala felőli besajtolása révén történik. A javított eljárások alapjául még mindig a régebbi Boucherie-, Gardner- és Pfist­ner-féle eljárások szolgálnak, de a javított 0 eljárások sem képesek a gyakorlati köve­telményeknek kifogástalanul eleget tenni. A találmány szerinti eljárás minden­nemű Boucherie-süveget, kazánokat és többé-kevésbbé bonyolult készülékeket tel-5 jesen feleslegessé tesz. A találmány értelmében avégből, hogy a fatörzseket egész hosszukban, egyetlen kezelőhelyről kifogástalan módon végig te­lítsük, a folyadék bevezetését többé nem a 0 homlokoldal felől, hanem a két homlok­oldal között tetszőlegesen alkalmazott be­vezetőhelyről, az alább leírt módon fogana­tosítjuk. A döntött fatörzset pl. hossztengelyének 15 közepe táján akként fúrjuk meg, vagy létesítünk bevágásokat, hogy a fa két része között a szilárd összefüggés megmarad­jon és hogy a fa keresztmetszete a fura­tok, bevágások vagy együttesen mindkettő íO révén teljesen fel legyen osztva. Ha már most a furatokba vagy bevágá­sokba folyadékot vezetünk, úgy a folya­dék a fatörzs egész átmérőjére eloszolván, eléri az összes csőedényeket, amelyben az 15 már csekély nyomás révén is kiszorítja a nedveket, melyek már egészen rövid idő múlva folynak ki a két homlokoldalon. Ezután nedvekből és bevezetett folyadék­ból álló keverék, majd a bevezetett folya­;o dék részei folynak ki, minek megtörtén­tével a festést vagy telítést .beszüntethetjük vagy a kitódult folyadékot mégegyszer át­bocsáthatjuk a törzsön, ha még intenzivebb festést vagy impregnálást akarunk végezni. Ha rövidebb fatörzsdarabok kezelendők, 45 úgy ajánlatos a furatokat vagy bevágáso­kat a homlokoldalhoz közel létesíteni, hogy a kezelt fa lehetőleg teljes hosszában hasz­nosítható alakban maradjon meg; ez eset­ben a homlokoldal tömítésére van szükség. 50 A találmány szerinti eljárásnál kedvező módon vezethetünk be gőzöket, gázokat, meleg vagy hideg levegőt is, ami a fának egészen újszerű befolyásolásait teszi le­hetővé. 55 A fentiekhez képest a találmány szerinti eljárás a fának döntött állapotban való festésére vagy telítésére szolgáló összes eddigi eljárásoktól abban különbözik, hogy a nedvtartalomra való behatás nem kívül- 60 ről, tehát nem a homlokoldalról vagy a fának a kéregtől megszabadított külső fe­lületeiről, hanem ellenkezőleg belülről ki­felé történik. Fatörzseknek az élő fán foganatosított 65 festésénél vagy telítésénél mindig az ele­ven nedv az, melynek segélyével és mely­nek felszállása révén kell a telítésnek vagy festésnek végbemennie. Míg tehát az eddigi eljárásoknál az élő nedvet kellett a telítő- 70 vagy festőanyag hordozója gyanánt fel­használni, addig a találmány szerinti el­járással egészen ellenkező utat követünk. A találmány szerint ugyanis a nedvet eltávolítjuk és belülről, a homlokvégek felé 75 kiszorítjuk. Ily módon a törzsben lévő fo­lyadék kiszorítása után e folyadékot a ke­zeléshez használt anyagokkal helyette­sítjük. Eszerint a találmány merőben külön- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom