98878. lajstromszámú szabadalom • Lejtmérőeszköz

6. ábra enek nagyobb léptékű alaprajzát mutatja. A műszer leglényegesebb alkatrészeit az (1) tokban a (2) csapokon lengethetően 5 felfüggesztett (3) ingán felszerelt (4) tükrökből és az (5) csapokon ágyazott (6) kettős kar által tartott (7) skálalap képezik; ez utóbbi kar az 1. és 2. ábrán feltüntetett kétféle helyzetet foglalhat el és 10 ezen helyzetekben, pl. becsappanó (8) rugókkal rögzíthető. A mérést a szokásos módon úgy végezzük, hogy a készüléket (9) fenéküregénél fogva botra tűzzük, a (6) karokat vízszin-15 tes helyzetbe hozzuk és miután a (3) inga s vele a (4) tükrök függélyesen elhelyezkedtek a (7) skálalap valamely (10) szemlélőnyílásán keresztül nézve megfigyeljük a tükörben látható skálabeosztásokat 20 és a mögötte látható mérőlécet vagy póznát. A (6) karoknak csukott és nyitott helyzetben való rögzítésére a feltüntetett kiviteli példa szerinti (8) lemezrúgók szol-25 gálhatnak, amelyek a karok szélein megerősítve kampós végükkel a tok kétoklalán megerősített (11) tárcsák (12) kivágásaiba kapaszkodnak. A (8) rúgók külső szélein kissé előugró (13) fülek vannak, 30 amelyek segélyével kapcsolási helyeztükből kiemelhetők, amikor a karok helyzetét változtatni akarjuk. A karok rögzítésére természetesen tetszőleges más alkalmas szerkezet is szol-35 gálhat. Hogy a (3) inga használaton kívül a tok belsejébe ide-oda ne verődjék, célszerű annak rögzítéséről gondoskodni. E célra pl. egy (14) retesz szolgálhat, amely 40 az ingát kétoldalról közrefogó (15) iitközőlemezkékkel van ellátva. A retesz beállítására egy a toknak besüllyesztett helyén elrendezett (16) gomb szolgálhat, amelynek a tok falán keresztül vezetett csapja a (17) 45 résben vezettetik. Mint látható, a retesz feltolt helyzeténél rögzíti az ingát, míi< letolt helyzetben a (15) lemezkék a pontozott ím feltüntetett helyzetbe kerülnek és az inga szabaddá, válik. Ez a szerkezet 50 is sokféle más szerkezettel helyettesíthető. A találmány szerinti egyik, már fent érintett igen lényeges javítás abban áll, hogy a (7) skálalap a szokásos beosztá-55 son kívül egy vagy több olyan (x) jelöléssel is van ellátva, amely lehetővé teszi a készüléknek távolságmérésre való köz vetlen használatát. Ezen jelölés a skála Ü-pontjától egy meghatározott távolság nyira van elrendezve, még pedig oly tá tiO volságnyira, amelynek a skálát tartó kai hossza egészszámú, célszerűen a (lü)-nefc valamely hatványát képező többszörösét, vagy legalább is szorzatát képezi, úgy hogy ha a 4. ábrát tartva szem előtt, (a) <55 val jelöljük a (6) kar hosszát, ill. a skála lapnak a tükörtől való távolságát ós (b)vel az (x) jelnek a skála 0-pontja fölötti magasságát, továbbá (A)-nak a készülék és a mérőléc közötti távolságot és (B)-nek 70 a mérőlécen a (0) pont és az (x) jel között .mutatkozó magasságot (különbözetet), akkor nyilvánvaló, hogy a : b = A : B Miniből adódik, hogy Ha már most az -.- tört könnven kezel b hető érték, pl. 100, akkor A b . 100 vagyis a keresett távolságot közvetlenül so megkapjuk a mérőlécen leolvasott értéknek százszoros értékében. Ha tehát pl 35 cm a leolvasás, akkor a távolság, elég megközelítő pontossággal 35 méter lesz A körülményes és egyébként sem megbíz 85 ható láncmérést tehát kisebb távolságoknál teljesen elkerülhetjük. Hogy még nagyobb pontossággal dolgozhassunk, a készülék függélyes helyzetének biztosítására egy (18) vízszintezői 90 is alkalmazhatunk, amely, esetleg egy (39) iránytűvel együtt, legcélszerűbben a készülék tetőlapján felszerelhető. Szinte zőnek legalkalmasabb ez esetben az isme retes szelencealakú libella. Az iránytű- 95 nek a készüléken való felszerelése által azt szintén komolyan hasznavehető segédeszközzé avattuk. Ugyancsak pontosabb munkát tesz lehetővé a kettős (4) tükör elrendezése. A íoo közöttük levő (20) résen keresztül figyelhető meg a mérőléc. A tükrök előtt és mögött az (1) tokon (21) ablakok vannak, amelyek célszerűen eltolható üveglappal vannak elzárva. 105 A 6. ábrán keresztmetszetben és az 5. ábrán távlati képben feltüntetett mérő léc két egymáson eltolható (22) és (23) részből áll. Ez utóbbi rész homlokfelülete a szokásos beosztással van ellátva, no mely beosztás a (22) részen, még pedig célszerűen annak oldalfelületén, alulról felfelé folytatódik. A lécen beállítható (24) tolóka mozgása a (23) léc (25) lior-