98866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lepárlái koksz, félkoksz stb. szilárdítására

— 2 — lyeknek szállítása különben nem fizetődik ki, a találmány szerinti kezeléssel értékesíthető alakra hozhatunk. Olyan tüzelőanyagokat azonban, amelyek nedvesség-5 gel igen erősen vannak átitatva, előzőleg gondosan meg kell szárítani, hogy a tüzelőanyag darabjainak szétpattanását elkerüljük. A mellékelt rajz a sok lehetséges foga-10 natosítási alak közül egyet, még pedig olyan berendezést szemléltet, melynek feladata félkokszból, illetve lepárlási kokszból szilárd koksz előállítása. Az 1. ábra a kokszhevitő berendezés liossz-15 metszete és a 2. ábra annak részleges keresztmetszetét tünteti fel. Az (a) előkezelő retorta száraz lepárlásra, szárításra és hasonló munkafolya-20 mátok céljára szolgálhat. Az (a) előkezelő retortából a tüzelőanyag lefelé a találmány szerinti tüzelőanyaghevítő kamrába vándorol, melynek szélein gyűrűszerűén elosztva (c) gázlángzók vannak, me-25 lyeket az (i) vezetéken át nyomólevegővel és a (h) vezetéken át nyomógázzal táplálunk, melyet természetesen elő is melegíthetünk. A levegő és gáz keverékének azonban olyannak kell lennie, hogy telje-30 sen kiégett, sőt esetleg redukáló gáz keletkezzék, melynek hőmérsékletét a tüzelőanyag hevítésének arányában kell beállítani és amely esetleg rövid kemény szúróláng lehet. A (b) kamra köröskörül 35 légmentesen van lezárva. A (e) lángzók elégési gázait előnyösen a tüzelőanyagon keresztül elszívatjuk, egyrészt azért, hogy az elégett gázok közvetlen melegét kihasználjuk, másrészt, hogy a lángot a tüzelő-40 anyag tömegébe intenzíven beszívassuk. A feltüntetett foganatosítási alaknál a forró gázokat az (a) előkezelő kamrán és a (k) légszivattyún át kell eltávolítani. A (b) kamrában levő tüzelőanyag ilyen he-45 vítése következtében a koksztömegek zsugorodnak, összeolvadnak, illetve a magas hőmérsékletű hevítés folytán megszilárdulnak és ellenállóképessé válnak. Ha a termelt kokszot vízgázfejlesztésre 50 akarjuk használni, akkor az a (b) elégési kamrából közvetlenül a vízgázfejlesztőbe vezethető. A feltüntetett foganatosítási alaknál a (h) kamra után a (d) hűtőakna vau elrendezve, mely száraz hűtésre szolgál és amelynek az (e) vízköpenyen á*t ta- 55 vozó melegét gőzfejlesztésre használjuk. A gőzt azután az (f) vezetéken át a (g) gázfejlesztőhöz kell vezetni, mely a gyűrűalakú (b) kamra hevítésére szolgáló gázt fejleszti. 60 A (d) hütőaknából a koksz az (m) kiürítőtölcsérbe kerül, melynek szintén (n) vízhűtéssel ellátott, forgó elzárószerve van, úgyhogy a koksz kellően lehűtve jut a levegőre, tehát többé nem gyulladhat 65 meg és nem éghet el. A hűtővíz hozzávezetése a (p) csonkon és az (r) vezetéken át történik. Amint a 2. ábrán látható, a gyűrűalakú (b) kamrának hosszúra nyújtott kereszt- 70 metszete van, úgyhogy a tüzelőanyag vékony rétegre széthúzva a (c) lángzók előtt kénytelen elhaladni. Kétoldali hevítés céljából a (c) lángzók egymáshoz kepest eltoltan vannak elrendezve. 75 Szabadalini ig<'nyek: .1. Eljárás lepárlási koksz, félkoksz és hasonló termékek hevítés útján való szilárdítására, azáltal jellemezve, hogy a kokszot levegő kizárása mellett oxi- gp génmentes vagy redukáló hatású lánggal hevítjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a vándorló tüzelőanyag előkezelése, §5 pl. szárítása vagy elgázosítása céljából a hevítőláng elégési gázait a vándorló tüzelőanyagon keresztül elszívatjuk. 3. Berendezés az 1. igényben védett eljá- 90 rás foganatosítására, jellemezve hűtőköpennyel ellátott hűtőakna által, melyben az erősen felhevített, összezsugorodott vagy összeolvadt, elkokszosított tüzelőanyag oly mértékben 95 hül le. hogy a külső légkörbe jutva, többé nem gyulladhat meg. 4. Berendezés az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyag hevítőkam- 100 rajának szélén gyűrűalakban elosztott gázlángzók egymáshoz képest eltolt helyzetben vannak elrendezve. 1 r.-íjzliip melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.