98866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lepárlái koksz, félkoksz stb. szilárdítására

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98866. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lepárlási koksz, félkoksz stb. szilárdítására. Miscli Ottó ig-azg-ató M/m. Frankfurt. A bejelentés napja 1929. évi április hó 11-ike. A koksz jósága és használhatósága igen nagy mértékben függ a retortában uralkodó kezelési hőmérséklettől. Minthogy a bitumennek gáz- és gőzállapotban való 5 kiűzése már 200—500° között végbemegy, azért az elgázosított tüzelőanyag hőmérsékletének emelése lényegileg már csak a termelt koksz szilárdságának és jóságá nak használ. A lánghőmérséklet és a rossz 10 hővezetőképesség miatt, különösen elkokszosított tüzelőanyagoknál, a retortatartalom hőmérsékletének 500° fölé, egészen 1000—1200°-ig való emelése igen nagy melegmennyiségeket kíván és amellett a re-15 torta falait és a külső fűtés falazásait rendkívüli mértékben igénybe veszi. Még a belső fűtésnél is csak igen nagy nehézségek árán lehet a jó, szilárd koksz keletkezéséhez szükséges hőmérsékleteket 20 előállítani, mert az öblítőgázt 1000°-nál lényegesen magasabb hőmérsékletre kell hevíteni, ami nyomással szemben szilárd fűtőterekben igen nagy nehézségekkel és jelentékeny kopással jár. 25 A túlhevítésre nemcsak mechanikailag szilárd, szállítható és ennek folytán eladható koksz előállításánál van szükség, hanem az elkokszosított tüzelőanyag túlhevítése erőgázfejlesztőknél sem nélkülöz-30 hető, melyeknél a bitumenes tüzelőanyag a száraz lepárlás után vízgázfejlesztőbe jut, ahol a kokszot váltakozva levegővel és gőzzel való kezelés útján vízgázzá alakítjuk. Az elkokszosított tüzelőanyag 35 mechanikai szilárdítása a vízgázfejlesztő elé iktatott lepárló retorta belsejében a hőmérséklet emelését kívánja meg, ami ilyen erőgázfejlesztőknél mindenkor nehézségekkel jár. 40 A találmány szerint már most a lepárlási koksz (Schwelkoks) félkoksz stb. hevítés útján való szilárdítása úgy történik, hogy az elkokszosított tüzelőanyagot levegő kizárása mellett redukáló hatású lánggal hevítjük. 45 A tüzelőanyag a bitumen távozása után bármily magas hőmérsékleten sem alakítható át többé gázzá, mert elgázosítása csak oxigén hozzávezetése mellett lehetséges, a találmány révén ellenben az el- 50 kokszosított tüzelőanyagot megfelelő kiképzéssel oxigénmentessé, sőt redukálóvá tett láng, pl. gázláng segítségével tetszésszerinti magas hőmérsékletre lehet hozni, oly célból, hogy a kokszot zsugorítsuk, ösz- 55 szeömlesszük, könnyen folyós alkatrészektől megszabadítsuk stb. Minthogy a láng közvetlenül az elkokszosított tüzelőanyagra hathat, azért a lángnak nemcsak magashőmérsékletű közvetlen mele- 60 gét használjuk ki, hanem sugárzó melegét is és a távozó forró gázokat a tüzelőanyag magasabban fekvő részeinek előmelegítésére használhatjuk. A találmányt tehát sugárzó hővel való 65 belső fűtés és erre szolgáló berendezés képezi, mely nem okoz a berendezés részein nagymértékű kopásokat. A találmány természetesen nemcsak lepárlási koksznál, félkoksznál stb. alkal- 70 mazható, hanem annak segítségével közvetlenül bitumens tüzelőanyagok is kezelhetők, ha a lepárlási gázokra nem helyezünk súlyt vagy ha módunkban áll e gázokat a lángfűtés elégési gázaiból vala- 75 mely módon hasznosítani. Emellett nemcsak igen csekély bitumentartalmú tüzelőanyagok jöhetnek szóba, hanem az is fontos, hogy bitumenes tüzelőanyagokat, pl. barnaszenet, tőzeget és hasonlókat, me- 80