98845. lajstromszámú szabadalom • Hófogórács-talpazat

Megjelent 1929. évi december hó 16-án, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98845. SZÁM. — XVI/b. OSZTÁLY. Hófogórács talpazat. Weinberger Ignác bádogos-szerelő Debrecen. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 25-ike. A találmány tárgya oly hófogórács tal­pazat, melynél úgy a rácstalpvasnak, mint a rácstámaszrúdtalpvasnak burkolólemeze forrasztás nélkül van az alátétlemezzel 5 összeerősítve. Ennek az az előnye, hogy az időtrabló és kényelmetlen, helyszíni for­rasztási munka teljesen ki van küszöbölve, amellett pedig a talpvas tökéletesen védve van a nedvességgel szemben. 10 A találmány tárgya, a csatolt rajzon, példaképen felvett, kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a hófogórács talpazatnak felül­nézete; a 15 2. ábra a talpazatnak hosszmetszete; a 3. ábra a talpazat keresztmetszete, a 2. ábra A—A vonala mentén; a 4. ábra pedig a talpazat keresztmetszete a 2. ábra B—B vonala mentén; az 20 5. ábra a talpazat egy másik kiviteli alakjának felülnézete; a 6. ábra pedig az 5. ábra szerinti talpa­zat hosszmetszete. Az 1—4. ábra szerinti, kiviteli alaknál 35 (a) alátétlemezen hosszúkás (b) nyílás van kivágva, melyen a (h) hófogórácsnak (c) talpvasa átbujtatható. Az (a) alátétlemez, a (b) nyílás két hosszanti éle mentén, sín­vezetékszerű (d) peremmé van kigörbítve. 30 A (h) rácsvas (c) talpának, valamint az (i) támaszrúd (g) talpának (f, fl) burkoló­lemezei viszont hosszélük mentén vissza­görbített két peremmel bírnak, melynek segélyével a (d) sínvezetékre csúsztatha-55 tők. A (h) rácsvas, valamint ennek (i) tá­maszrúdja, (k) csap segélyével, csuklósan elforgatható módon van egymáshoz erő­sítve. A talpazat elhelyezésénél először a (h) hófogórács (c) talpvasát erősítjük meg. 10 Azután az (a) alátétlemezt lefektetjük oly­módon, hogy a (c) talpvas átbújik az alá­tétlemez (b) nyílásán. Ennek megtörténte után az (f) burkolólemezt a (d) sínveze­tékre húzzuk, miáltal a rácstalpvas bur­kolólemezének rögzítése minden forrasz- 45 tás nélkül megtörtént. Most az (i) támasz­rudat, a (k) forgáscsap körül, oly hely­zetbe forgatjuk, hogy (g) talpa az (f) bur­kolatra feküdjék és ebben a helyzetben rögzítjük. Ezután a (g) talp (fl) burkoló- 50 lemezét helyezzük el olymódon, hogy ezt is a (d) sínvezetékre húzzuk, még pedig oly mértékben, hogy az (fl) burkolólemez az (f) burkolólemezt túlfedje. Ekkor úgy a rácsvasnak, mint a rácsvas támaszrúd- 55 nak talpa be van burkolva anélkül, hogy a helyszínen a legkisebb forrasztási mun­kára lett volna szükség. Az (fl) burkolat­nak a (g) talpvason túlnyúló részét a (d) vezetékkel együtt rá lehet verni az (a) alá- 60 tétlemezre, úgyhogy a burkolat teljesen az alátét síkjára fekszik. Az 5—6. ábrák szerinti, kiviteli alaknál az alátétlemez (b) nyílása elmarad és a (h) rácsnak (c) talpvasa egyenesen az alá- 65 tétlemezre lesz szegecselve. Ezután a (c) talpvas az alátétlemez kétoldali (d) felhaj­tásába csúsztatott (f) burkolólemezzel lesz lefedve. Az (i) támaszrúd (g) talpvasa részben az (f) burkolólemezre, részben pe- 70 dig az (a) alátétre lesz szegecselve és ugyancsak az alátét (d) felhajtásába be­csúsztatott (fl) burkolólemezzel lesz le­födve. Abban az esetben, ha a hófogórács (i) 75 támaszrúd nélkül készül, csupán az (f) burkolólemez lesz alkalmazva, mely sín­szerűen az alátétlemez (d) peremére lesz húzva, illetve, az 5—6. ábra szerinti, ki­viteli alaknál, a (d) felhajlításba lesz csúsz- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom