98819. lajstromszámú szabadalom • Zsineg nélküli fűrészfeszítő szerkezet

Megjelent 1929. évi december hó 16-án. MAGYAR ÍHRÁ LYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98819. SZÁM. — VIH/c. OSZTÁLY. Zsinegnélküli íűrészfeszítő szerkezet. Eperjessy Imre gépészmérnök Debrecen. A bejelentés napja 1928, évi junius hó 15-ike. A találmány tárgyát kézifűrészek feszítésére szolgáló szerkezet képezi, s célja a ma használotos zsineg kiküszöbölése a fűrész fokozottabb mértékbeni feszíthető-5 sége a fűrész feszítése és lazításának a meggyorsítása és egyszerűsítése. Ezen utoljára említett cél egy másik célt is szolgál és pedig azt, hogy a fűrészpenge könnyen és gyorsan kikapcsolható, ami 10 által a fűrész, mint lyukfűrész is célszerűen használható legyen. A találmány szerkezetét hét ábra tünteti fel és pedig az 1. ábra a szerkezet oldalnézetét (1:3 lép-15 tékben), a 2. ábra a szerkezet előlnézetét és a keresztfa metszetét (1:3 léptékben), a 3. ábra a szerkezet felülnézetét (1:3 léptékbtn), a 20 4. ábra a szerkezet szorítóetmeltyű hossz-és keresztmetszetét, a feszítő szalagokkal, az 5. ábra a feszítőemeltyű rögzítőszerkezetét (valódi nagyságban), a 25 6. ábra a feszítőemeltyű és rögzítőszerkezet összekapcsolását (valódi nagyságban), a 7. ábra a feszítőszalagok végeinek megerősítésére szolgáló csapszeget (1:2 lép-30 tékben). Amint az ábrákból kitűnik, a feszítőszerkezet három részből áll és pedig: 1. a húzószalagokból, 2. a feszítőemeltyűből és 35 3. a feszítőemeltyű rögzítésére szolgáló szerkezetből. A húzószalagok leírása (4. ábra): A fűrész feszítésére két szalag szolgál, amelyek egyik végeikkel a fűrészkerethez, másik végeikkel pedig a feszítőemeltyű- tó höz vannak kapcsolva. Az (1) húzószalagoknak a keret befűrészelésébe erősített (3) és (4) végein három-három lyuk Van és pedig úgy, hogy a (3) végén a lyukak egymástól való távolsága nagyobb, mint 45 a (4) végen lévőké, ami a szalagok hosszának a pontos beállítására szolgál a következő módon: a szalagok hossza, azaz a feszítőemeltyűnél lévő (4) lyukak a keretnél a (2) végén a legkülső (5) lyuktól a 50 (3) végén pedig a legbelső (6) lyuktól oly távolban veendők, hogy az emeltyű legszélső (az 1. ábra szerint jobbra dőlt) helyzetében legyen, hogy így a feszített állásban az (1. ábra) szerinti helyzetbe kerül- 55 jön. Mivel ez a távolság mérés által alig állapítható meg, vannak a (3) és (4) végeken a három-három lyukaknál a (7) csapszegek az (5), illetőleg a (6) lyukakba téve, mert ha a húzószalag 60 megfeszítésénél a feszítőemeltyű a merőleges helyzeten túl megy, úgy a húzószalag rövidebbre veendő, ami azáltal érhető el, hogy a (3) végen egy lyukkal hosszabbítjuk, a (4) végen pedig egy lyuk- 65 kai rövidítjük a szalagokat, ami által az összes hossz a (2) és (3) végek lyuktávolságainak a különbségével lesz rövidebb, azaz, ha pl. a (4) végen a beosztás 9 mm., a (3) végén 7 mm., úgy a rövidülés 2 mm. 70 lenne. A (2) és (3) végek megerősítésére szolgáló csapszeget a 7. ábra mutatja, amelyből látható, hogy csúszás ellen két darab U-szeg, kiesés ellen pedig a keretfát körülfogó kampó biztosítja. A feszítő- 75 emeltyűben a két vég megerősítésére a (8) villás csapszeg szolgál, amelynek nyílása olyan méretű, hogy a villa a lyukakban