98809. lajstromszámú szabadalom • Oraműves elektromos kapcsoló
Megjelent 19'í9. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 98S09. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Óraműves elektromos kapcsoló. Szatala László székesfővárosi hivatalnok Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 29 ika. A találmány óramutató útján kapcsoló elektromos kontaktusra vonatkozik, amilyeneket a legkülönfélébb időzítő kapcsolásokhoz lehet használni, így pl. annak 5 előzetes beállítására, hogy a rádió készülék a kiválasztott műsor kezdetével ön működőleg bekapcsolódjék, a műsor végeztével pedig" ugyancsak kikapcsolódjék, vagy pl., hogy a kirakatvilágítás bizo-10 nyos időpontban gyulladjon és aludjék ki, stb. A találmány célja, hogy igen egyszerű eszközökkel, könnyű, de pontos beállítást érjünk el, amely a legváltozatosabb vi-15 szonyokhoz is alkalmazkodik. A találmány jellegzetességét tetszőleges hosszaságú kontaktusdarabok képezik, melyek a kontaktusképző óramutató pályájának különböző pontjain munkahelyzetükbe 20 állíthatók. Ha már most akárcsak egyetlen kontaktusdarabot veszünk, amely példaképen egy órányi időzítésnek felel meg, akkor is módunkban áll, hogy ugyanaz a kontaktusdarab egyszer — 25 mondjuk — 6 és 7 óra között, máskor 11 és 12 óra között, stb. működjék. A rajzok a találmány szerinti elektromos kapcsoló kiviteli példáját vázlatosan tütetik fel. Az 30 1. ábra az órának részben tört elül -nézete. A 2. ábra ugyanannak részben oldalnézete, részben pedig függélyes metszete. A 3—5. ábra a kontaktuskoszorú részlete, 35 még pedig sorjában: felülnézet, hosszmetszet és keresztmetszet. Az (1) házba épített órának (2) nagy és (3) kis mutatója, valamint (4) számlapja van. Az (1) ház oldalát (5, 6) konnektorhüvely töri át. Az (5) hüvelyből 40 (7) vezető testzárlatban visz a (3) kis mutatóhoz, a (6) hüvelyből pedig (8) vezető a mindjárt közelebbről leírandó másik ken taktus télhez, amely a (3) kis mutatóval működik együtt. Feladatunk az, hogy 45 ez a másik kontaktusfél olyan legyen, hogy az óramutató haladásától függő kontaktus tartamát, úgyszintén ennek időbeli elhelyezkedését hasonlóképen szabadon* előre beállíthassuk, mint ahogy az éb- 50 resztőórát beigazítjuk. A (4) számlapon, a (3) kis mutató síkja alatt, (9) fémkoszorút helyezünk el, amely tehát maga nem érintkezik a (31 mutatóval. A (9) koszorú több helyén 55 (10) sugárirányú heveder van, amiket akár a koszorú testéből csákozhatunk ki. A szintén fémből való (11) ívdarabok (12) füleiknél fogva szorosan beleillenek a (10) hevederekbe. Eszerint bármelyik 60 (10) hevederbe betűzhetjük a (11) ívd arabot, ezt a (3) mutató mindig azon a helyen fogja találni és tehát abban az időpontban fog vele kontaktust létesíteni, amelyet e célra eleve kiválasztottunk. A 65 mindenkori kontaktus tartamát az ívdarabok hosszával szabjuk meg és pl. órás, 1 órás, 2 órás stb. hosszaságú ívda rabokat tartunk készleten. A (9) koszorút a (13) küllők és (14) agy útján össze- 70 kötjük a (8) vezetővel, úgyhogy amíg a kis mutató a tetszésünk szerint beállított ivdarabon jár, addig a következő úton záródik a két konnektorhüvely közötti vezeték: (5) konnektorhüvely, (7) vezető, 75 (1) óratest, (3) kismutató, (11) ívdarab, (9) koszorú,- (13) küllő, (14) agy, (8) vezető, (6) konnektorhüvely. Mihelyt a kis
