98807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nehezebb anyagoknak széntartalmú folyadékokból való keválasztására

vételek felvételére szolgálnak. Ezen tengelyre van továbá a (15) fogaskerék ráékelve, mely megfelelő módon erőforrással van összekötve és a forgó mozgást a 5 (3) forgó kazánra viszi át. A gázáthatatlan (17) tömítő szelence megfelelő tömítéssel ellátva a (2) üreges tengely végén, a tengely és az olaj vagy máseféle bevezetésére szolgáló (1) cső között van elren-10 dezve. A másik (10) kazánfenékhez hasonló módon kapcsolódik a (6) üreges tengely, melyet a (19) csapágy támaszt alá és itt is a tengelyre két (21) gyűrű van erő-15 sítve. Ezen üreges tengelyen át vezet az (5) kibocsátó cső, mely egészen a kazán belsejébe ér és egy nem ábrázolt hűtőkondenzátorhoz vagy máseféléhez vezet. Itt is a (6) üreges tengely végén a (17) 20 tömítő szelencéhez hasonlóan a (23) tömítő szelence van elrendezve. A (3) kazán a (4) kemencében forog, melynek tüzelése gázzal, szénnel vagy inásefélével történhet. A kemence vég-25 falaiban a (25) áttörések vannak kiképezve, melyeken át a (2) és (6) üreges ten gelyek kifelé nyúlnak. A hőmérséklet, melyre a (3) kazánt hevítjük, elég magas ahhoz, hogy a folya-30 dékban levő illanó részeket rögtön gőzvagy gázalakba vigye át, míg a kevésbé könnyen illanó részek leválnak. Ezen kazánban tehát ellentétben a használatos desztilláló kazánokkal, nincs nyúlós, fo 35 lyékony vagy félfolyékony maradékból álló réteg. A könnyebben illanó részek az (5) kibocsátó csövön át hagyják el a kazánt, mert az elpárolgás rögtön a folyadéknak az (1) bebocsátó csőből való kilé-40 pésekor megkezdődik. A maradékok, melyek olaj kezelésénél kátrány vagy aszfalt tulajdonságaival rendelkeznek, aprító elemek közé jutnak, melyek a forgó kazán fenekén lazán van-45 nak elrendezve. Mint ily aprító eleinek példaképen a csipkézett (J) részek és (28) golyók vannak feltüntetve. Ezen részek előnyösen vasból állnak és tüzelőszerkezet útján a kazán hőmérsékletére hevíttetnek. 50 A maradékok szétdarabolása a még bennük levő illanó részeknek elpárolgását elősegíti, úgyhogy az aprító elemek végül csak tiszta szénre hatnak. A maradékok továbbmenő elpárolgását még az is elő-55 segíti, hogy ezen aprító elemek erősen fel vannak hevítve, úgyhogy a hő maga bomlást hoz létre. A hőt ezen elemekre természetesen a kazánfalak viszik át. A szén többé-kevésbé vastag réteg alakjában ezen aprító elemekre rakódik le és 60 mert ezek folyton ide-oda esnek, ez a szén a csipkézett (J) részek és a (28) golyók által a kazán falain megőrlődik. Előnyös ezen aprító elemeket öntött vasból előállítani, mert az öntött vasból magából 65 még erős hevítésnél is kevésbé könnyen válik ki a szén, mint más anyagokból és ezen aprító elemek olvadásától és a szénnel való egyesüléséből nem k^ll tartanunk. A széndarabolás munkája részben szét- 70 dörzsölésen vagy megőrlésen, részben a maradékoknak a (J) részek csipkéi által való feltörésén alapszik. Épen a golyószerű aprító elemeknek csipkézett részekkel való keverése következtében a minden- 75 kor ható nyomások megnagyobbodnak és darabos részek képződését elkerüljük. A közvetlen a folyadékból, valamint a maradékokból kivált könnyen illanó részek az (5) kibocsátó csövön át kondenzátorba 80 jutnak, ahol a gőznek az értékesebb anyagokból való elválasztását létrehozzuk. A gőznek a kazánon keresztül való áramlását gőznek hozzákeverése által elősegítjük. Mivel az (1) bebocsátó cső kilépési 85 vége, mint a 3. ábra mutatja, valamivel az (Ll) gőzcső kilépési vége előtt fekszik, szívóhatás jön létre, ami által a gőz az olajat a kazánba magával ragadja. A 2. ábra az (5) kibocsátó csőnek az 90 1. ábrában feltüntetett végén túleső meghosszabbítását mutatja. A meghosszabbításhoz két (L3) és (L4) elágazó cső tartozik egy-egy (V3) és (V4) szeleppel. Az (L3) elágazó cső a desztillált olajat kon- 95 denzátorhoz vezeti, az (L4) elágazó cső pedig főkép arra szolgál, hogy a porala kúra feltárt szenet elvezesse. A tulaj danképeni desztillációs eljárás alatt természetesen az (L4) cső a (V4) szelep által el 100 van zárva. A (VI) és (V2) szelepek nyitásakor a folyadékot, mint nyersolajat, petroleumot, kátrányt vagy másefólét az (1) vezetéken át a forgó kazánba vezetjük és az illanó 105 részek az (5) vezetéken át távoznak, míg a szén amint az aszfaltmassza szétdarabolási maradéka korom alakjában a fenéken képződik. A maradéknak ily alakban való létrehozását arra vezethetjük vissza, no hogy az a hő folytán megsül és az aprító elemek által megőröltetik. Aránylag hoszszú üzem után gyiil össze annyi szén a forgó kazánban, hogy tisztítás váljon szükségessé. 115 A kazán tisztítását különösen a (1Ü) fenék kúpalakú kiképzése könnyíti meg, mivel az (5) kibocsátó cső ezen kazán