98806. lajstromszámú szabadalom • Gép háncsos növények rostszálainak különválasztására

— 3 -főjénél, sebességük viszont megfelelően nagyobb, mint az utóbbiaké. Minden egyes szakaszban az egyes botr­dásheingereiknek továbbító képessége azo-5 nos, viszont az e szakaszok elé iktatott símahengereknek továbbítóképess á g e kö­rülbelül 5—10%-kai csekélyebb, mint a szakaszok mögött lévő bordáshengereké. A továbbító sebességnek csökkentése foly-10 tán, a bordáshengerek által egyébként lé­tesített hullámokat a következő bordás­hengereknek nagyobb felvevő képessége ismét kihúzza, ill. kiegyenesíti. A bordástiengerekböl álló szakaszoknak 15 száma változtatható és főképen a «zétvá-< laszt ásnak elérendő finomságához igazo­dik. Általában négytől-nyolc szakasz ele­gendő 'Szokott lenni. Ha a bordáshengereknek átmérőjét bi-20 zonyos helyekeíti csökkentjük, ágy a se­bességet arányosan fokozni kell azé't, hogy ia hengerek továbbító sebességének kívánt egyformasiágiát megkapjuk. A br>r­dásiheingereik átmérőjének csökkentésével 25 és fordulatszámúk növelésével a hajlítá­soknak számát., a hengerek továbbító se­bességének növelése nélkül fokozhatjuk. A fentiekben leírt módon kezelt anyag a rostok között levő farészecskéktől még 30 meigszaibadítandók. E célból oly további szakaszban kezelj íik, amely egy vagy több sima (d, d") hengerpárt tartalmaz, melyek­nek fielső (d) hengerei rugalmasan, alsó (d') hengerei pedig szilárdan vannak 35 ágyazva. E hengerek után alsó (a) sírni­henigerek és kis átmérőjű felső (b) henge-í rek következnek, amelyekből rövid, sugár irányban kinyúló (25) fogak, ill. csap ok állnak ki (lb. és 2. ábrák). E csapok a 40 hengerek forgásakor a sima (a) henge: ék­nek kerülete mellett elhaladnak. A felső és alsó hengerek szilárd esapá.gyafcban forognak és az egyik (b) hengeren a csa­pok olykép vannak elrendezve, hogy a 45 szomszédos hengernek csapjai között át­haladnak. Az (a, b) hengereknek mozgás­iránya rendesen olyan, hogy az anyag előre mozgattatik. A csapos hengereknek elhagyása után 50 az anyag több finoman bordázott (2G) hengerpárhoz jut, melyeknek felső hen­gere szilárdan, alsó hengere pedig enge­dékenyen van ágyazva. E hengereknek át­mérője és továbbító sebessége az előző 55 bordáshengerekének felel meg. Mihelyt a (26) bordásihengerek a rosto­kat megragadták, a (25) osaposhengerek­nek forgásirányát megváltoztatjuk, úgy­hogy a hengercsapok az anyag mozgás^ irányához képest ellentétes irányiban mo 60 zognak, ezáltal az anyagra fésülő hatást fejtenek ki és a fás részeket eltávolítják. A mozgásirány megváltoztatását, a gépet kezelő munkás váltja ki, pl. azáltal, hogy a hengereket az 5. ábra szerintii váltómű 65 hiajtjia meg, melynek segélyével az első (b) esaposhengeren ülő (z) fogaskerékkel, vaigy a (w) fogaskerék vagy pedig az (x) fogaskerék hozható kapcsolatba. A (26) hengerek az anyagot a csiapos- 70 hengerek hatása ellenében előre húzzák, míg a csaposhengerek oly értelemben fo­rognak, hogy az anyagba nyúló csapok az anyag mozgásával ellentétes irányban mozognak. 75 A ceaposhengerek számát változtathat­juk és esetleg az alsó (a) (hengereket is csa­pokkal láthatjuk el. Utóbbi eset-ben as alsó és felső hengereknek forgásiránya változtatható kell hogy legyen. 80 Az anyag végül sima (28) hengerpárcn halad keresztül, melynek felső hengere rugalmasan van ágyazva; e hengerpárról az anyag iá (29) lejtős csatornára jut. Az eddigiekben feltételeztük, hogy a len 85 kötegekben van és ninos meg4 örve. Ha, a lent törés3 után kívánjuk feldolgozni, úgy a szárakat többé-kevésbbé ki kell igazí­tani. Mivel a magvak már eltávolíttattak, a száraknak ily irányú megmunkálása 90 szükségtelen. Ez esetiben a magokat eltá­volító, vízszintes (14) sín helyeit, az anya­got kiigazító, ill. párhuzamosító készülé­ket alkalmazunk. E készülék több, szilárdan ágyazott, 95 kényszermozgással meghajtott (30) hen­gierpárból áll, amelyek kellő távolságok­ban, sugárirányban kinyúló (31) csapok­kal bírnak, melyek a henger hossztenge­lyével párhuzamos és egymáshoz képest 100 90° alatt álló sorokban vannak elrendezve. Az egyik hengernek ősapjai a inás: k hen­ger csapjai közé nyúlnak. Mindegyik hen­gerpár az előzőnél nagyobb sebességgel forog. 105 A csapok tompán végződnek, nehogy a szárakat megsértsék. A hengereknek for­gásértelme olyan, hogy a munkafolyamat alatt a csapok az anyaggal azonos irány­ban mozognak. A csapok mozgássebessé- 110 gének fokozása által az anyag az előzS hengereknek csapjai között áthúzatik és ezáltal a száraknak egymással és a moz­gási pályával való párhuzamos helyzete biztosíttatik. 115 Ha a szárakon még magvak is volná­nak, úgy azokat a gyorsabban mozgó csa­pok letépik, azután pedig a magvak a fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom