98801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémnek, különösen vasnak érceiből való közvetlen előállítására és berendezés az eljárás foganatosítására

3Iegjelent 1929. évi december lió 16-án. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 98801. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Upo I—. Eljárás fémnek, különösen vasnak érceiből való közvetlen előállítására és berendezés az eljárás foganatosítására. * n Langer Arthur mérnök Wien. A bejelentés napja 1929. évi április hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi április hó 19-ike. Közvetlen vaselőállításra számos eljárás ismeretes. Az első csoportot akna- és forgócsőkemencékben foganatosított eljárások képezik. Ezek ugyan többnyire megsza-5 kítás nélkül dolgoznak, azonban az egymásra ható nyersanyagok, különösen az elérni szándékolt végtermék és a leváló salak a reakciók folyamán együttesen és egy irányban mozognak. 10 Egy másik csoportot a tűzhelyfrissitési folyamatok képezik, amelyek nem megszakítás nélkül, hanem megszakítással folynak le, azaz szakaszonként egyes elkülönített olvasztásokban vagy folyama-15 tokban a kiindulási állapottól a végtermékig. Ide tartoznak mée azon, részben közvetlen vaselőállítási modok, amelyek a frissítési folyamaton belül mennek végbe, azaz a wyers vasnak határolt redukáló-20 képessége használtatik ki az ércekre való behatásira. Azonban ezen ismert tűzhely-és szelfrissitési eljárásoknál nem dolgoznak állandóan megszakítás nélkül reakcióval és az egymásra való hatásra szol-25 gáló anyagok szintén csak egymásmellet! tartózkodnak, állandóan lefolyó ellenmozgás nélkül. Ezen főjellemvonáson semmit sem változtat, ha a salak vagy fürdő egyes részbeni töltéseknél lecsapoltatik. 30 Valamennyi, a jelen eljárással való összehasonlításnál tekintetbe jövő eljáráa jellemzője az ellenáramnak vagy folytonosságnak vagy mindkettőnek hiánya. Ezen ismert eljárásoknál az összes nyers-35 anyag együttesen lesz adagolva. Valamennyi reakeió és munkafázis közöaen éa egyértelműleg megy végbe. A tűzhelyfrissitési "eljárásoknál az adagolás az olvasztások előtt és a lecsapolás a folyamatok utáu történik. Az összes folyamat 40 szakaszosan megy végbe. Az ércek, a fém -fürdő és a salak a fajsúly különbözőségö folytán rétegekre különülnek. Ezen anyagok érintkezése egymásmellett egyforma természetű felületek mentén megy végbe. 45 Ennek folytán a reakció lefolyása is az egész érintkezési felület mentpn egyformán megy végbe és mindegyik alkatrésznél egyértelmű tompulást létesít. Ezáltal a reakciók lassulnak, amennyiben már 50 nem a kezdeti hatóerővel történik a behatás. A folytonos mozgás hiánya csökkenti a szükséges benső érintkezést. Továbbá az egymásra ható folyamatalkatrészek között (mindaddig, míg a reakciók 65 lefolynak) a letompított (kireagált) termékeknek egy rétege képződik, amelyek szar bályozott mozgás hiánya folytán nem vezettetnek el és egy szigetelő réteget képeznek. Még forrási mozgásnál is nemkívá- 60 natos higítás lép fel. A nyugvó fürdőknek és az egyértelműen végbemenő folyamatoknak ezen hátrányait részben kiiegyenlíteni próbálják a nyersanyagnak veszteségét okozó feles- 65 lege és magasabb hőmérsékletek alkalmazása útján. Ezáltal ugyan forralási örvénylés keletkezik és ezzel az érintkezés részben megjavul, de a reakciók letompított termékei által okozott higítás nem 70 akadályozható meg, mert nem megy végbe azoknak a reakciózónákból szabályos levezetése és eltávolítása. Tudvalevő azonban, hogy magasabb hőmérsékletekkel szemben a kemence anyaga 75 igen érzékeny, továbbá a megszakított