98777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alkáliföldfémek és a magnézium cianamidjainak előállítására
Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jHBra| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98777. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás az alkáliföldfémek és a magnézium cianamidjainak előállítására. Dr. Caro Nikodem titkos kormánytanácsos, tanár Berlin és Dr. Frank Albert R. vegyész Berlin-Haleusee. \ Pótszabadalom a 97046. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentési napja 1927. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi december hó 2-ika. A törzsszabadalomban az alkáliföldfémek, illetve a magnézium cianamidjainak előállítására szolgáló eljárás áll védelem alatt, mely abban áll, hogy az említett 5 fémek oxidjaira vagy melegben oxidképző sóira gázalakú kéksavat 400 fok feletti, célszerűen 650—850 fok hőmérsékleten (1. a törzsszabadalom példáit) hagyunk be hatni. Emellett már a törzsszabadalom-10 ban utaltunk arra, hogy ammóniáknak a lcéksavgázhoz való keverése előnyösnek bizonyult. Az eljárás további kifejlesztésénél azt a megállapítást tettük, hogy az említett 15 fémcianamidokat ugyanoly jó termelési hányaddal állíthatjuk elő, ha a fémeknek oxidjaira vagy a hőben oxidokat képező vegyületeire, mint hidroxidokra, karbonátokra oly keverékeket hagyunk behatni, 20 melyek kéksav képezésére alkalmasak. Ilyenek pl. ammóniák és szénoxid keverékei, melyek ismert eljárások értelmében kontaktusanyagok (pl. platina, ceriumoxid, alumíniumoxid stb.) félett az 25 NH3 + CO = HCN + H2 0 egyenlet alapján kéksavvá alakulnak át. Semmiesetre sem volt várható, hogy az ilyen kiindulási keverékeket előzetes cserebomlás nélkül a törzsszabadalomban 30 védett kész kéksav helyett lehetne alkalmazni. Az eddig a kéksavnak pl. ammóniákból és szénoxidból való szintézisénél ismertté vált termelési hányadok annyira kedvezőtlenek és mindenekelőtt a szinté-35 zis csak olyan nagy hígítás esetén és ekkor is kötött hidrogénnek az ammóniák bomlása folytán bekövetkező oly jelentékeny vesztesége mellett vihető keresztül, hogy az ismert reakcióból a találmány értelmében való alkalmazására következ- 40 tetni nem lehetett. Kísérleteink azonban azt mutatták, hogy ha pl. ammóniákból és szénoxidból álló keverékeket 400 fok hőmérséklet felett, célszerűen 650—850 fok hőmérsékleti 45 körzetben közönséges vagy fokozott nyomáson a földalkáliák és a magnézium oxidjai, hidroxidjai vagy karbonátjai felett vezetünk el, a szilárd fázishoz kötött vagy ammóniák alakjában vissza- 50 nyert nitrogénnek gyakorlatilag 100%-os termelési hányada mellett az említett fémeknek nagy százalékos oianamidjait kapjuk meg, így pl. kalciumoxidból, mint égetett mészből vagy kalciumhidroxidból, 55 mint mészhidrátból vagy bármilyen más, a hőben kalciumoxidot szolgáltató kalciumvegyületből nagy százalékos kalc iumcianami dot. Mint a kéksavnak fent megadott kép- 60 ződési egyenletéből és a törzsszabadalomban megadott reakcióegyenletekből kitűnik, a reakció lefolyásánál mindenekelőtt víz képződik. Az egyensúlytan alapján tehát azt kellett volna várni, hogy víz 65 jelenléte vagy hozzáadása és pedig akár a gázáramban, akár a szilárd testben, tehát pl. azáltal, hogy megnedvesített meszet, mészhidrátot vagy karbonátot alkalmazunk, kedvezőtlen hatású volna. 70 Meglepő tehát az a megállapításunk, hogy víz hozzáadása vagy természetesen nedves anyag alkalmazása a cianamid képződését jelentékenyen gyorsítja. Az eljárás foganatosításánál bizonyos 75
