98775. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő eljárás és berendezés

Megjelent 1929. évi december hó 2 -án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98775. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzfejlesztő eljárás és berendezés. Aktién gesellschaft Brown Boveri & Cie. cég" BadLen (Schweiz). A bejelentés napja 1929. évi január hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 19-ike. Megfigyelték, hogy tüzelőanyagkeveré­kek zárt edényekben, nyomás fejlődés mellett, gyorsabban és magasabb hőfoko­kon égnek el (puffognak el), mint nyilt 5 terekben légköri nyomás mellett. Míg tehát pl. a gőzkazántüzeléseknek nyitott égési kamrái nagy tért foglalnak el azért, hogy a keveréknek a tökéletes elégéshez elegendő időt biztosítsunk és elégetetlen 10 részek eltávozását megakadályozzuk, ad­dig a gáz, olaj, szénpor és hasonló fino­man eloszlott tüzelőanyagok zárt égőkam­rákban a másodpercnek tört részei alatt puffognak el. Utóbbi esetben az égési kam-15 rának nagyságát nem az égési idő, hanem az egyes elpuffogások alkal mával beveze­tett tüzelőanyagkeverék-mennyiség szabja, meg. A bejelentés tárgya oly gőzfejlesztő el-20 járás és berendezés, melynél fenti tüne mény felhasználásával a tüzelőanyagként szolgáló gázt, olajat, szénport, vagy ehhez hasonlót zárt kamrában elpuffogtatjuk és az eközben felszabaduló meleget gőzfejlesz-25 tésre használjuk fel. Ismeretes már az is, hogy valamely közegnek hőátadása annak sűrűségétől és áramlási sebességétől nagy mértékben függ. Az elpuffogtatás révén zárt tartány-30 ban keletkezett nyomásnövekedés arra is felhasználható, hogy a kamrát elhagyó égéstermékeknek nagy áramló sebességet adjunk, aminek következtében aránylag csekély hőkicserélő-feliiletek elegendőek 35 ahhoz, hogy a felszabaduló égési meleget az elgőzölögtetendő víznek átadják. A be­jelentés tárgyát tehát továbbá egy gőz fejlesztőberendezés alkotja, melynél a tü­zelőanyag égési kamrában, nyomásfejlődés 40 mellett ég el és az elért nyomásemelke­dés túlnyomó részben arra használtatik, hogy az égéstermékeknek nagy áramló se­bességet adjunk, azért, hogy a fűtőfelüle­teknek nagyobb melegmennyiség adas­sék át. A rajz 45 1—2. ábráin ez újfajta gőzfejlesztési el­járás foganatosítására szolgáló berende­zésnek két kiviteli alakja függélyes hossz­metszetben látható. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 50 gőzkazán az ismert nyitott tüzelőkamra helyett, zárt (1) tartánnyal van ellátva, amelyet a (2) csövön át tüzelőanyag-le­vegő keverékkel töltünk meg. Ha az (1) égési kamra e keverékkel meg van töltve, 55 úgy azt pl. a (3) villamos gyujtókészülék­kel meggyujtjuk és elpuffogtatjuk, miköz­ben természetesen nyomás fejlődik, mely­nek hatására az önműködő (4) visszacsapó szelep záródik. A töltés elpuffogtatása ré- 60 vén bekövetkezett hőfok- és nyomásnöve­kedés az égéstermékeket a számos szűk­furatú csőből álló (5) fúvókán át igen nagy sebességgel hajtja, amiközben a ki aramló gázoknak összes belső melege és 55 mozgási erélye, utóbbi súrlódási meleg alakjában, a fúvókafalaknak átadatik. Ha a kiáramlás befejeződött, vagyis ha az égési kamra nyomása a friss keverék töltő­nyomása alá süllyed, úgy a visszacsapó- 70 szelep nyílik és friss keveréket bocsát be, mely az égéstermékek maradékát maga előtt hajtva, a kamrát újból megtölti. A töltés befejezése után újabb gyújtás kö­vetkezik és a játék elölről kezdődik. Az- 75 által, hogy a fúvókáknak keresztmetszete aranylag csekély és áramlási ellenállása ennek következtében aránylag nagy, az égési kamrában, kieresztő szelep nélkül is, bizonyos töltőnyomás tartható fenn. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom