98757. lajstromszámú szabadalom • Kályhacső

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98757. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Kályhacső. Kindelmann Károly kéményseprő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi február hó 6-ika. A bejelentés tárgya oly kályhacső, mely a szokásos vaskályhákhoz kapcsolva, azoknak hőkihasználását lényegesen felfokozza és a szoba levegőjét hőkeringés-5 sel hevíti fel. A találmány, lényegében azon alapszik, hogy a távozó füstgázok oly csövet áramolnak körül, amelyben a szoba levegője keringeni kénytelen, miáltal egyfelől a távozó füstgázok mele-10 güknek nagy részét a szobalevegőnek adják át, másfelől pedig a keringő légmozgás folytán a szoba levegője sokkal egyenletesebben melegszik át. Különös előnye még a találmánynak, hogy bár-15 mely vaskályhára, az eddigi füstelvezetőcső helyébe, minden átalakítás nélkül alkalmazható. A rajzon a találmánynak egyik példaképem kiviteli alakja látható, melytől a 20 gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a találmány távlati képét, vaskályhával kapcsolatban, míg a 2—3. ábrák a találmánynak két egy-25 másra merőleges síkban eszközölt, függélyes hosszmetszetét tüntetik fel. A tulajdonképeni (b) füstelvezetőcső a rendesnél annyival bővebb átmérőjű, hogy dacára a belsejébe helyezett (c) be-30 tétcsőnek, a fennmaradó (g) hengergyűrűs térnek elegendő nagy keresztmetszete legyen a füstgázok szabad elvezetésére. A (b) csőnek alsó részén szabványos kályhacsőméretű, vízszintes (h) elágazása van, amellyel a kályhához kapcsolódik. A (b) 35 cső, felső végén, kúpos (d) átmenettel, ugyancsak a szabványos méretű (i) csőméretbe megy át. A (c) betétcső a (b) csővel kb. egyforma hosszú, felső vége zárt, alsó vége nyitott, viszont a (b, c) csövek 40 közötti, hengergyűrűs (g) térnek alsó vége szintén el van zárva. A (c) betétcsőnek felső része, a hengergyűrűs (g) téren áthatoló kéit vagy több (f) összjekötőcső útján, a szobalevegővel közlekedik. Az (f) 45 összekötőcsövek a (c) cső felső részét, a (b) csőhöz viszonyítva, központos helyzetében rögzítik. A kályhából távozó füstgázok, a (h) csövön át abba belépve, a hengergyűrűs 50 (g) térben, felfelé áramlanak és közben, a (b) csövön át, melegük egy részét közvetlenül a szobának adják át, egyben pedig melegük másik részével a (c) csövet is hevítik és melegük ezt a részét, annak fa- 55 lain át, szintén a (c) csőben felfelé áramló szobalevegőnek adják át. A szobalevegő a (c) csőnek alsó, nyitott végén lép be és a felső, vízszintes (f) összekötőcsövek útján távozik és ezáltal a szobalevegő ál- 60 landó keringőmozgásban tartatik. A füstgázok hőátadása, más szerkezetekkel szemben fokozott, részben a keringőmozgás miatt, részben pedig, a lényegesen megnövekedett hőátadófelület miatt. 65