98735. lajstromszámú szabadalom • Helyét változtaó kétnyomású tűzszekrény-kazán főleg lokomotívokhoz

riiletét hathatós fűtőfelületként használhassuk ki. Ez a (b) csősor az (A) tűzszekrényt ós a (B) égéskamrának ahhoz csatlakozó nagyobb részét ismert módon két 5 félre osztja, amelyeknek külön (fl, f2) rostélyai és külön (gl, g2) tüzelőajtónyílásai vannak. A három (cl, c3, c2) alsó vízkamrát, elülső és hátsó végükön, három (hl, h3, h2) csatlakozó toldatokkal ellátót egy-10 egy (h) csődarab köti össze egymással. Több, a kazán hosszában elosztott (il, i2) harántcső a (d) felső kazán vízterét az (el), 111. (e2) felső vízgyűjtőkkel köti össze. A kisnyomású kazán körülbelül ugyan-15 olyain hosszúságú, mint a nagynyomású és lemezből készült három függőlegeiS (kl, lt2, k3) állófalból és két (ml, m2) felső kazánból áll. Az egyik (kl) állófal az (A) tűzszekrénynek hátsó falát alkotja és iá két 20 tüzelőajtónak (gl, g2) nyílásaival van ellátva. A második (k2) állófal ismert módon elválasztja az (A) tüzszekrényt a (B) égéskamrától, amelybe az égési gázok rövid (n) csöveken keresztül áramlanak át 25 benső keveredés közben. A harmadik (k3) állófal a (B) égéskamrának elülső határolófalát alkotja, amelyen szintén rövid (o) csövek hatolnak át, hogy azokon az égési gázok a (C) füstszekrénybe ömölhes-30 senek ki. Ezek a (o) csövek azonban jóval bővebbek, mint a középső (k2) harántállófalnak (n) csövei. A két-két lemezből készült harántállófalakat széleiken derékszögű négyszögkeresztmetszetű, (p) lécek 35 zárják le. A hátsó (kl) állófalnak lemezeit a. rajzon nem ábrázolt támasztócsavarok merevítik ki, míg a (k2) és (k3) állófalakban a rövid (n), ill. (o) csövek egyúttal pótolják a támasztócsavarok egyrészét. 40 Eelfelé a (kl, k2, k3) harántállófalak körülbelül az (el, e2) vízgyűjtők közepéig, oldalvást pedig valamivel az (al, a2) vízcsőfalakon túl terjednek. A (d) felső kazánnál és a két (el. e2) felső vízgyűjtőnél 45 ívalakbanki vannak vágva és a (cl) és (c3), ill. (c3) és (c2) alsó vízkamrák között oly mélyen lenyúlnak, hony lenyúló részeiken az (fl, f2) rostélyok alatt könnyen hozzáférhető módon elhelyezett (sl, s2) karimás 50 csövek révén egymással közlekedésbe hozhatók, anélkül hogy az összekötő csövek a levegőnek a rostélyok alá való szabad áramlását gátolnák. A kisnyomású (ml, m2) felsőkazánok a 55 nagynyomású (al) és (b), ill. (b) és (a2) vízcsőfalak felső végei között helyezkednek el. Voltaképen mindegyikük két hengerből áll, amelyeknek egyike a hátsó (kl) harántállófalat (k2) középsővel, másika pedig a középső (k2) harántállófalat 60 a (k3) elülsővel köti össze. A csatlakozások helyein a harántállófalak lemezeit megfelelően kivágjuk és a kivágások széleit a felső kazánhengerek végére illő gyűrűs karimává peremítjük ki. Egyfelől az (ml, 65 m2) hengerek, másfelől az (al, b, a2) csőfalak közé (rl, r2) tömőléceket illesztünk be, hogy a tűzszekrény felfelé is tökéletesen el legyen zárva, A harántállófalak alsó tereinek egymás- 70 sal való közlekedésének eredményekép a kisnyomású kazánban is, miként a nagynyomásúban, erős keringés keletkezik a lokomotív hosszirányában. A (C) füstszekrényben számos függő- 75 leges (t) csőből álló ismert légelőmelegítő van a (k3) harántállófal és a kémény között elrendezve. A nyilak irányában felül beszívott és a (t) csöveken á thai a diában előmelegített levegő a (v) hamuszekrény- 80 liez csatlakozó (u) csatornán áramlik a rostélyok alá. A (t) csöveknek egyes hossz irányú sorai között a találmány értelmében térközöket hagyunk vízszintes irányban terjedő (x) gőztúlhevítő csövek el- §5 helyezésére. Ezeket az (y) túlhevítőszekrény nedves teréből a (t) csövek hosszanti sorai között és a (k3) állófal (o) csövein keresztül a (B) égéskamrába vezetjük,. r>~ utóbbinak hátsó végén könyökalakba] felé hajlítjuk és egy második ágban vetleniil az első alatt a (C) füstszekrór'1

||||^B vezetjük vissza, itt vízszintes könyöl- jeíl^B hajlítva egy harmadik ágban a második- 1 kai egy magasságban ismét az égéskamrá- 95 ban lévő első könyökig vezetjük, ott felfelé hajlítjuk és egy negyedik ágban az elsővel egy magasságban az (y) szekrény száraz terébe vezetjük vissza. A túlhevítő csöveknek leírt elrendezése lehetővé teszi, 101 hogy azokat tisztítás céljából a légelőmelegítő (t) csövek hosszanti sorai között egyszerűen kihúzzuk. A nagynyomású kazán táplálása a (z) csövön célszerűen a kisnyomású kazán ioí vízteréből történik. Szabadalmi igények: 1. Helyét változtató kétnyomású tűzszekrénykazán főként lokomotívokhoz, melyre az jellemző, hogy két állókazán, m amelyek mindegyikének egy vagy több, a járómű hosszirányában terjedő felső tartálya van, akként van egymásba építve, hogy a nagynyomású kazánnak vízcsövekből összetett állófalai oldalsó, ll! a kisnyomású kazánnak legalkalmasab-