98735. lajstromszámú szabadalom • Helyét változtaó kétnyomású tűzszekrény-kazán főleg lokomotívokhoz

Megjelent 1929. évi december hó 2-:in. MAGYAK KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIROSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 98135. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Helyét változtató kétnyomású tűzszekrény-kazán, főként lokomotívokhoz. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi május hó 12-ike. A találmány helyét változtató két­nyomású tűzszekrénykazán főként lokomo­tívokhoz. Lényegét az teszi, hogy két álló­kazánt, amelyek mindegyikének egy vagy 5 töhb, a járómű hosszirányában terjedő felső tartálya van, akként építünk egy­másba, hogy a magasnyomású kazánnak vízcsövekből összetett állófalai oldalsó, a kisnyomású kazánnak legalkalmasabban 10 lemezből készülő állófalai pedig haránt­irányú falait alkotják a tűzszekrénynek ennek folytatásakép esetleg elrendezett MÉfcskamrának és hogy a kisnyomású ka­^^Unalc egy vagy több felső tartálya a Hffigynyomású kazánnak csövekből össze-W tett állófalain belül elrendezve fedezi a * nagynyomású kazánnak egy vagy több felső tartályát a fűtőgázoknak és a tüzelés sugárzó melegének káros hatása ellenében. „ Célszerűen két vagy több kisnyomású felső tartályt rendezünk el a tűzszekrény szélességében, amikor is azok hengeresen képezhetők ki, anélkül hogy a tűzszekrény­nek szabad magasságát túlságosan csök 45 kentenék. A találmány lehetővé teszi, hogy amel­lett, hogy a károsan ható hőt a nagy­nyomású felső tartálytól vagy tartályok­tól olyan szerkezeti elemekkel hárítjuk el, 30 amelyek a felvett hőt jól hasznosítják, a nagynyomású kazánnak vízcsöveit mind meredek csövekként képezzük ki és ren­dezzük el. Fontos előny rejlik abban is, hogy a tűzszekrénynek harántfalai a kis-85 nyomású kazánba vannak bekebelezve. A nagynyomású kazán fűtő felületéből eleső részt bőségesen kipótolhatjuk azzal, hogy a nagynyomású kazánba még egy csőfalat kebelezünk be, amely a tűzszekrényt is-40 mert módon hosszában két részre osztja. Az egymásba épített állókazánok a loko­motívnak szokásos legkisebb hosszúságát sem töltik ki. A szabaddá váló hosszúsá­got a találmány értelmében légelőmele­gítőnek és gőztúlhevítő csöveknek előnyös 45 elrendezésére használhatjuk ki. Ez eset­ben az aránylag csekély mennyiségben termelt kisnyomású gőzt a gőzgépnek nagy- és kisnyomású hengerei között alkal­mazott tartóba (receiver) vezetjük. Le- 50 hetne azonban a kisnyomású állókazánt elébeépítet hosszkazánnal is egyesíteni. A találmány kiviteli példáját feltüntető rajzon az 1. ábra függőleges hosszmetszet egy lo- 55 komotívkazán közepén keresztül; a 2. ábra felső felében vízszintes metszete, alsó felében felülnézete, a 3. ábra pedig hátsó nézete ugyanannak a kazánnak, míg a 60 4. ábra két félkeresztmetszet az 1. ábra (4a—4a), ill. (4b—4b) vonalában. A nagynyomású kazán az (A) tűzszek­rénynek és (B) égéskamrának oldalfalait alkotó két (al, a2) vízcsőállófalból, egy kö- 65 zépső (b) csősorból és a lokomotív hossz­irányában terjedő több hengeres tartály­ból és pedig három (cl, c3, c2) alsó víz­kamrából, egy (d) felső kazánból és két (el, e2) felső vízgyűjtőből áll. Az (al) és 70 (a2) vízcsőfalaknak meredek csöveit lehe­tőleg hézag nélkül sorakoztatjuk és felső végükkel az (el), ill, (e2) felső vízgyűj­tőkbe, alsó végükkel pedig az oldalsó (cl), ill. (c2) alsó vízkamrába hengereljük be. 75 A középső (b) csősornak felső végükkel a (d) felső kazánba, alsó végükkel pedig a középső (c3) alsó vízkamrába behengerelt, függőlegesen álló csöveit kis térközökkel sorakoztatjuk, hogy a csöveknek egész ke- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom