98720. lajstromszámú szabadalom • Tisztítókészülékkel ellátott cséplő- és szalmatépő gép, amelyre a munkatengelyre a szekrény hosszirányban ven elrendezve

Megjelent 1939. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98 720. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Tisztító készülékkel ellátott cséplő- és szalmatépd gép, amelynél a munkatengely a szekrény hosszirányában van elrendezve. Di*. Schlayer Félix konzul Madrid. A bejelentés napja 1929. évi január hó 14 ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi január hó 21-ike. A cséplendő anyag azokban a cséplőgépekben, amelyeknél a munkatengely a gépszekrény hosszában van elrendezve, alapelvileg más kezelésnek van alávetve, 5 mint a léces és fogas dobokkal működő cséplőgépekben. A kezelés tekintetében fennálló alapelvi különbségek miatt a cséplő- és magtisztítószerkezet elrendezési viszonya is alapvető változtatást tesz szük-10 ségessé. Dobos cséplőgépeknél ugyanis egyrészt hosszú vagy félhosszú szalma esetleg magvakkal keverve oldalt távozik a dobból, másrészt a magvak pelyvával keverve a dobkosár alatt lépnek ki, úgyhogy 15 a magvak tisztításán kívül a szalma utánrázása feltétlenül szükséges. Ezzel szemben azoknál a cséplőgépeknél, amelyeknél a munkatengely a gépszekrény hoszszában van elrendezve, a szalmának a szek-20 rény belső kerülete mentén, illetve a sziták és rosták fölött ismételten megtett útja közben a szalma önműködő kizárása megy végbe. Azon gépeknél tehát, amelyeknél a 25 munkatengely a gépszekrény hosszában van elrendezve, adott körülmények között elégséges volna, a pelyvával és rövidszalmával kevert magvak tisztítása. Ezen körülményből kifolyólag a tisztítóberendezés olyan 30 egyszerűsítése adódik, hogy az nehézség nélkül elkülönített és szállítószerkezet révén a cséplőhengerrel összekötött egyszerű gépből állhat. Hossz- és haránt-cséplőgépeknél a szalma kirázásának szükségessége 35 ilyen egyszerűsítést lehetetlenné tesz vagy legalább is egyáltalán nem előnyös, mivel a cséplőgépben meglevő tisztító szerkezetek az elkülönített tisztítógépben azonos számban volnának elrendezendők. Ehhez járulna még az, hogy elkülönített készülé- 40 keket kellene alkalmazni a szalma és magvak elkülönített átvezetésére. Azoknál a gépeknél azonban, amelyeknél a munkatengely a gépszekrény hosszirányában van elrendezve, egyrészt a 45 cséplő-, illetve tépőszerkezetnek és másrészt a tisztítószerkezetnek egymástól elkülönített, a közös munkában mechanikai szállítószerkezet révén egymással összekötött két gépcsoportban való elrendezése 50 útján fontos előnyök egész sorát érjük el. A súly és térfogat megosztása a szállítás, a szél irányának megváltozása folytán szükséges fel-, illetve átállítás és az elhelyezés lényeges megkönnyítéséhez ve- 55 zet. Az a körülmény, hogy a tisztítószerkezetet különválasztjuk, a cséplőgép szerkezeti magasságának csökkentését teszi lehetővé, ami viszont azzal az eredménnyel jár, hogy a cséplendő anyag közvetlenül a 60 talajról rakható a gépbe. Ily módon elesik a kévék felemelése, ami idő- és munkamegtakarítással, valamint a magveszteség csökkenésével jár. A tisztító munkafolyamatnak külön gépben való foganatosítása 65 az összes alkatrészek kezelését és hozzáférhetőségét megkönnyíti. Egyidejűleg lehetővé válik az átbocsájtó keresztmetszetek és rostafelületek növelése, ami hossztengelyes gépeknél nagyobb tömegű rövid 70 szalmának a cséplendő anyag hosszabb megmunkálása következtében való képződése mellett egyenesen kívánatos. Végül az elkülönített tisztítószerkezet nemcsak bármikor önmagában a magvak utólagos 75 tisztítására is használható, hanem különös fajtájú cséplendő anyagnak, mint például here-, répamagvak és más effélék cséplésé-