98704. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver töltényheveder

Megjelent 1929. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98704. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Gépfegyver töltényheveder. Schuler Jenő mérnök és Schiller József R.-T. Első magyar acél írótoll-tollszár és iiidigó-másolópapirg-.yár Budapest. A bejelentés napja 1929. évi március hó 4-ike. Az eddig használatos gépfegyverheve­dereknek az a hátrányuk volt, hogy a töltényeknek a hevederzsákokba való be­tolásakor a töltények betolási mélysége 5 nem volt határolva, mert a zsákokat oldalt határolólamellák oldalai egyenes vonalúak voltak; másrészt még az a, hát­rányuk is volt, hogy a zsákok belső átmé­rője nem volt egyenletes, mert a heveder 10 elülső részéii levő felhajtás <a belső átmé­rőt csökkentette és ezen a helyen a töl­tényhüvely nagyon szorult. Ezek a hátrányok ki vannak küszöbölve a jelen találmány szerinti töltényheveder-15 nél, mely lényegében abban áll, hogy a heveder lamel Iák elülső részén a töltény­hüvely alakjának megfelelő vállak vannak kiképezve, melyek a hüvely betolási mély­ségét határolják, továbbá, hogy a vállak 20 és a heveder behajtásának alsó széle kö­zött a heveder vastagságának megfelelő kivágás van kiképezve, melybe a hüvely­nek a hevederzsákba való benyomásakor 25 a hevederfelhajtás benyomódik és ezáltal a hevederzsák belső átmérője a felhajtás következtében kisebbedik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy kiviteli alakja van példaképen 30 feltüntetve, az 1. áibra a, heveder elölnézete, a 2. ábra a heveder oldalnézete, a 3. ábra a lieivederliamella elölnézete meg­nem hajlított alakjában, a 4. ábra a heveder vízszintes metszete az 35 1. ábra A—B vonala mentéin, a töltényhü­vely betolt állapotában, az 5. ábra pedig a heveder vízszintes met­szete az 1. ábra C—D vonala mentén, ugyancsak a töltényhüvely betold, helyze- 40 tébe-n. A gépfegyverheveder, mint. már ismere­tes, úgy készül, hogy az (1) hevederre a (2) felhajtást rávarrjuk, iaztán két ily he­vederszálait a (3) lamellák és üreges szege- 45 esek segélyével csiszesizegecseljük, mim,el-1 lett a lamelláik oly .távolságban vannak egymástól, hogy egy töltényhüvely a kép­ződöitt heveidierzsiáfcfoa pontosain beleférjen. A (3) lamella elülső részén a töltónyhü- 50 vely kisebb és nagyobb átmérőjű része kö­zötti vállszerű résznek megfelelő (4) vál­lak vannak kiképezve, melyek a töltény­hüvely betoláöateor a betolás mélységét határolják. 55 A (4) vállaik és a heveder behajtásának alsó széle közöitt a lamellán az (5) kivágás van kiképezve, melynek szélessége éppeoi akkora, mint a heveder szövetének vas­tagsága. A heveder (2) felhajtása a hü- 60 vely 11 ek a zisákba való betolásakor ebbein a 'kivágásban helyezkedik el é» így nem csökkenti a hevederzsák átmérőjéit (lásid 4. és 5. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom