98688. lajstromszámú szabadalom • Sínjármű két egytengelyű forgózsámollyal

Megjelent 1939. évi december hó 2-án, MAGYAR KIRÁLYI J|R£||> SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 98688. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Sínjármű két egytengelyű forgózsámollyal. Wilhelm Kaufmann kereskedő Bern. Pótszabadalm a 97069. számú törzsszabadalomhoz, melynek bejelentési napja 1928. évi febrnár hó 22-ike. A 97069. 1. számú szabadalomban két egytengelyű forgózsámollyal bíró sín­jármű van ismertetve, melynél a vonórúd egyrészt a főkeretre van erősítve, más-5 részt a forgóalváz továbbítóhüvelyén van átvezetve. Jelen találmány a törzsszabadalom oly tökéletesítésére vonatkozik, melynél a kocsi vonórúdja a forgózsámolyt a kanya-10 rodóban úgy állítja be, hogy a tengely pontosan sugárirányú helyzetet foglal el. A csatolt rajz 1. ós 2. ábrája a talál­mány szerinti forgózsámolyokkal ellátott vasúti kocsi alulról való nézetét vázlato-15 san szemlélteti; az 1. ábra a kocsit egyenes pályán, a 2. ábra kanyarodóban tünteti fel. A 3. ábra a működést magyarázó séma. A jármű (1) alvázára két (2) forgózsá-20 moly van felerősítve, melyek az (1) al­vázzal a kocsi (12) hossztengelyén (3)-nál függenek össze. Akkor tehát, midőn a kocsi kanyarodóban fut, mindkét (2) for­gózsámoly a (3) bekötési pontban levő 25 csap körül az (1) alvázhoz képest elfor­dul. A forgózsámolyok elfordulásának kényszermozgású vezetésére a törzsszaba­dalomban ismertetett módon a (4) vonó­rudakat használjuk fel, melyek egyenes 30 pályán a forgózsámolyokat az 1. ábrán feltüntetett középhelyzet betartására kényszerítik, kanyarodóban pedig azokat a 2. ábrán feltüntetett módon elfordítják. Ezen célból mindkét (4) vonórudat egy-35 egy (5) továbbító hüvelyen csúsztatha­tóan vezetjük át, mely hüvelyek a (6) csap segélyével elfordíthatóan vannak a forgózsámolyokra erősítve. A vonórudak a tengely fölött fekvő (7) pontban kap­csolódnak az (1) alvázzal és pedig a kocsi 40 (12) hossztengelyében. Hogyha mármost a jármű a pálya ives részén fut, a moz­dony vonóerejét továbbító (4) vonórudak szükségképen elfordulnak a (7) pont kö­rül és az (5) hüvelyeknél fogva, a (2) for- 45 gózsámolyokat a (3) pont körül kilendítik (2. ábra). A találmány értelmében mármost a ko­csinak a vonórudak külső (8) végpontjai között mért teljes hosszát vagyis a (12) 50 középvonalnak a (8j pontok közti távol­ságát nyolc egyenlő részre osztjuk és a szerkesztést olykép hajtjuk végre, hogy a berendezésnek a kocsi ezen (12) hosszten­gelyén levő és az 1. ábrán megszámozott 55 pontjai mindig egy-egy osztáspontra ke­rüljenek. Vagyis másszóval a (8—6, 6—7, 7—3) és (3—9) távolságok úgy a kocsi egyik, mint a másik oldalán egymásai egyenlőek (9. pont alatt értve a (8—8) tá- 60 volság felező pontját). Ezzel elértük azt, hogy a tengelyek bármilyen sugarú ka­nyarodóban pontosan sugárirányban álla­nak. Ennek könnyen megértése céljából a kanyarodóban haladó sínjármű fontosabb 65 részeit a 3. ábrán vonalas vázlatban tün­tettük fel. A (10)-el jelölt pont a kanya­rodó középpontját jelöli; a (8, 6, 7, 3) és (9) pontok a jármű ugyanazon pontjainak felelnek meg, mint az 1. és 2. ábráin. A 70 kanyarodó ívét (ll)-el jelöltük. A (7—8) távolságok a jármű vonórúdjait jelképe­zik és a vonóerő hatása alatt természete­sen a kanyarodó ívéhez érintőleges hely­zetet foglalnak el. A felvett távolságok 75 említett egyenlősége folytán a (7, 8, 9), valamint a (7, 6, 3) háromszögek egyenlő­szárúak és így a 3. ábra egyszerű szim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom