98672. lajstromszámú szabadalom • Szorítókapocs cseréptetőkhöz
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98672. SZÁM. — Vni/b. OSZTÁLY. Szorítókapocs cseréptetó'khöz. Stadinger József tetőfedő-mester Budapest. A bejelentés napja 1928. évi november hó 24-ike. Hogy a cseréptetőnek vihar által való felszakítását megakadályozzák, eddigelé akként jártak el, hogy a tetőcserepeket megfelelő helyen átfúrták és a furaton > keresztülvezetett szeg segélyével a tartóléchez szögelték, vagy pedig jóminőségű habarcsot használtak, mellyel a tetőcserepeket egymással összekötötték. Az első sorban említett rögzítésnek az a ) hátránya, hogy egyrészt már magánál a tetőcserép-fúrásnál sok törés áll elő, másrészt a tetőn, elhelyezett és leszögelt cserép, ha a szél alákapott ós azt kissé megemelte, a rögzítőszög helyén i ugyancsak könnyen elpattant; a másodsorban említett kötési módnak viszont az a hátránya, hogy az időjárás viszontagságaival, u. m. faggyal, forrósággal, esővel, hóval, stb. szemben tartósan nem ellent-i álló és gyakori javításra szorul. E hátrányok megszüntetését célozza a találmánybeli szorítókapoos, mely lényegében rugalmas fémszalagból készült és a leszorítandó cserepet a tartóléccel vagy két cserepet egymással összefogó két szárral ellátott, U-alakú kengyelből áll. A kengyel egyik szárának végén azonfelül a másik szár felé irányuló és felfekvéséül szolgáló görbületet képezünk ki, miáltal a kengyelnek rugalmas szorítását biztosítjuk. A mellékelt rajz .1. ábráján a tetőcseréphez, 2. ábráján pedig a gerinccseréphez való szorítókapocs egy-egy példaképem foganatosítási alakja, axonometrikus ábrázolásban van feltüntetve. A 3. és 4. ábrán e szorítókapcsoknak alkalmazási módja, metszetben látható. A találmánybeli szorítókapocs, az 1. áb- 40 rán feltüntetett foganatosítási példa szerint előnyösen rugalmas fémszalagból (pl. abroncsvasból) készült, U-alakú kengyelből áll, melynek egyik (a) szára egyenes, másik (b) szárának szabad végén pedig 45 az (a) szár felé irányuló (c) görbület van kiképezve, mely egyrészt felfekvésül szolgál, másrészt az összekötendő részekre való könnyebb rátolást és a rugalmasságot biztosítja. 50 A szorítókapcsot, miként ez a 3. ábrán látható, akként használjuk, hogy egyenes (a) szárát a (d) orrnál fogva az (e) tartólécre akasztott (f) tetőcserépre fektetjük és e helyzetben annyira előre toljuk, hogy 55 a (b) szár az (e) tartóléc alá kerüljön és ezen (c) görbületével rugalmasan felfeküdjék. A szorítókapocs eltávolítása is igen egyszerű, minthogy ez csupán annyiból áll, hogy a kengyelt, (b) szárának vé- 60 gére gyakorolt nyomással kissé tágítjuk és ezt követőleg visszahúzzuk. Az itt leírt szorítókaposot ugyanazon vízszintes sorban, egymás mellett lévő két tetőcserép összekötésére is felhasználhat- 65 juk, úgyhogy a kengyelt (a) száránál fogva a két szomszédos cserépre az érintkezési vonal mentén toljuk fel. A 2. ábrán látható foganatosítási alak a fent ismertetettől csupán annyiban tér 70 el, hogy a kengyel (a) szára derékszögben, ellentétes irányban kétszer meghajlított (h és i) szárban folytatódik ós az (i) szár (k) lyukakkal van ellátva, melyeken keresztül az (m) gerinclécbe (4. ábra) vert 75 szögek segélyével rögzíthetők. A kengyel (a, b) szárai, miként ez a 4. ábrán látható, az (1) gerinccserepek végeit rugalmasan fogva tartják.