98662. lajstromszámú szabadalom • Karimás fémlemezekből való tartány

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98662. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Karimás fémlemezekből való tartány. Dr. ing-. Kron Oszkár mérnök Berlin. A bejelentés napja 1928. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 13-ika. A találmány egymással karimák segélyé­vel összekötött fémlemezekből álló tar­tányra vonatkozik. Az ilyenfajta ismert tar lányoknál a lemezek sík falakká vannak 5 összeépítve. A találmányt az jellemzi, hogy az egyes lemezek boltozatokká vannak összeillesztve. A falak ekkor több ilyen boltozatból álla­nak. Az oldalfalaknál több egymás fölé 10 épített boltozat képezi a falfelületet. Mind­egyik boltozat egy-egy lemezsorból áll, mely legalább két lemezből van össze­állítva. Ha az oldalfalakat álló boltoza­toknak tekintjük, a feneket analóg módon 15 fekvő boltozatokból építhetjük össze. A tartányfalaknak boltozatos alakban el­rendezett lemezsorokból való felépítése azt az előnyt nyújtja, hogy mindegyik lemez­sor csak a boltozalyégeken igényel meg-20 támasztást, úgyhogy feleslegessé válnak mindazon egyéb szervek, így különösen belső horgonyok, melyeket a falak meg­támasztására és összetartására eddig hasz­náltak. Ezenkívül a lemez falvastagsága igen 25 kicsinyre szabható meg. A lemezekből álló boltozat megtámasztása a boltozatvégeken elrendezett állványok vagy idomvasak se­gélyével történik, melyek viszont a tar­tányon kívül elrendezett húzóhorgonyvasak 30 segélyével vannak egymással összekötve. A lemezek szabványosíthatok és sík vagy bol­tozatos alakkal bírhatnak. A rajzon az új tartány foganatosítási példája látható. Az 35 1. ábra a 2. ábra A—A vonala mentén vett függőleges metszete; a 2. ábra az 1. ábra C—C vonala mentén vett vízszintes metszet; a 3. ábra a 2. ábra B—B vonala mentén vett függőleges metszet; a 40 4. ábra a tartány fenekének nézete. Mint az 1—3. ábrákból látható, a tar­tány az (1) betonbordákon nyugszik, me­lyekre a fenékboltozatok végei támaszkod­nak. A külső betonbordáknál a megtá- 45 masztás a (2) U-vasak közbeiktatásával, a középső betonbordáknál pedig a (3) la­posvasak segélyével történik. A függőleges állványokat (4) T-vasak képezik, melyek felső végét (5), alsó végét 50 pedig (6) húzóhorgonyvasak kötik egymás­sal a tartány felett, illetve a tartány alatt össze. A (4) állványok között foglalnak helyet az oldalfalak három függőleges lemezsor- 55 ból álló boltozatai. E boltozatokhoz három­féle (7, 8) és (9) lemezt használunk. A boltozatvégeken levő karimák rövid (10) szögvasdarabok útján vannak a (4) áll­ványokkal összecsavarolva. 60 A (4) állványok az (5, 6) húzóhorgony­vasakon kívül még további húzórudak se­gélyével is összeköthetők egymással, me­lyek a tartányon kívül a falak mentén haladnak. 65 A fenék a 4. ábra értelmében többféle (11, 12, 13, 14, 15) és (15a) lemezből van összeállítva, mimellett a (15) és (15a) le­mezek szimmetrikus darabokat képeznek. A 4. ábrán az összes vízszintes lemezrésze- 70 ket könnyebb áttekinthetőség kedvéért vo­nalkázás segélyével jelöltük meg, még pe­dig a magasabban fekvő felületeket egy­szerű, a mélyebben fekvő felületeket pe­dig keresztezett sraffozás jelzi. A lejtős 75 elrendezésű felületeken a lejtés irányának megjelölésére rövid nyilakat használtunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom