98656. lajstromszámú szabadalom • Többes sötét kamra

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jgK&gK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98656. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Többes sötét kamra. Dr. Fábián Lajos orvos Budapest. A bejelentés napja 1928. évi október hó 1-je. A találmány többes sötétkamrára vo­natkozik és célja, hogy egyetlen fénykép­felvételről, egy beállítással és egy expo­zícióval, egyszerre több különböző nagy-5 ságú másolatot nyerjünk. A találmányt a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek az új sötétkamra kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy készülék vízszin-10 tes metszete, a 3. ábra az elsőhöz tartozó kereszt­metszet, a 4. ábra pedig az első szerinti többes sötétkamra képmezejének nézete. 15 Az 1. és 3. ábrából kivehetőleg három db (1), hat db (2) és kilenc db (3) fény­képező objektív a (4) sötótkamrába he­lyezett (5) egyetlen közös negatívhoz ké­pest három különböző képnagyságra van 20 beállítva és a kép nagy ságok szerinti be­osztásban, fixen van együvé foglalva a (6) sötétkamrába. Az objektívok közös expozicióidőre vannak beállítva, vagyis fényerejük, úgyszintén a hozzájuk vett 25 (7) érzékeny lemez érzékenységi foka egyenlő. Mindegyik objektív teljes képet ad, úgyhogy egy közönséges (5) negatívról, egyetlen behelyezéssel és egyetlen expo-30 zicióval, végeredményben a 4. ábrából ki­vehető három db nagy, hat db közép­nagyságú és kilenc db kicsiny pozitívot, nyerjük. Az objektívok esetleges torzításai, ön-35 magukban ismeretes módokon, könnyű­szerrel és egyszersmindenkorra kikorri­gálhatók. A (7) lemez valamennyi objektívra nézve egy közös képsíkban van, ami a kazetta berakását és az egész kezelést 40 messzemenőleg leegyszerűsíti. A (6) többes sötétkamra a nagyobb (4) közönséges sötétkamra betétje gyanánt van kiképezve, úgyhogy meglevő sötét­kamrák külön átalakítási munkálatok 45 nélkül is használhatók a találmány sze­rinti fényképsokszorosításhoz. A 3. ábrában szaggatott vonalakkal van jelezve, hogy a (6) többes sötétkamra objektívonként (8) cellákra van osztva. 50 Ezen elrendezés előnye, hogy az egyik objektív fénysugárnyalábja nem zavar­hatja a másikét. Az 1—3. ábrákból látható, hogy az egy­forma képnagyságokra beállított, vagyis 55 az egymásközt egyenlő gyútávolságú ob­jektívok egy vonalba vannak sorakoz­tatva. Ily módon az objektívok beállítása, korrekciója és azok együvéfoglalása egy­szerűsödik és a kazetták esetleges felosz- 60 tása is könnyebbé válik. A 2. ábra szerint az objektívsorok külön-külön oszlopokká vannak foglalva, úgyhogy az oszlopok minden további nél­kül cserélhetők és más és más készletekbe 65 és csoportokba állíthatók össze. A 2. ábra szerint továbbá az oszlopok oldalfalai, a képsík felőli végükön, egy­mással párhuzamosak, úgyhogy az emlí­tett átcsoportosítások az oszlopok puszta 70 átrakásával is, a pontosság rovása nélkül eszközölhetők. A leírt többes sötétkamra oly gyakor­lati segédeszköz a fényképezés számára, amely a jelzett sokszorosítást közvetlenné 75 teszi, sőt annak is módját adja, hogy fényképeket akár egyszerre nagyítsunk és egyszersmind kicsinyítsünk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom