98651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék illó anyagoknak nem illó vagy nehezen illó anyagoktól való elválasztására

_ 4 — elektromosan fűtött edényfalat jól tömítetten é,s jó hővezető fémekből, pl. aluminiumból vagy annak ötvözeteiből készíteni. Célszerűen olyan fémeket alkalma-5 zunk, melyek olajokkal és zsírokkal szemben vegyileg semlegesen viselkednek vagy a készülék belső falait ennek megfelelően megvédjük. Erre a célra pl. kerámiai bélés vagy kvarclapokkal való 10 burkolás jöhet tekintetbe. A 2a. ábrán pl. (44) a tartányfal, (45) a szigetelőbélés a kamráknak felső, az olajtükör felett fekvő részében, (46) pedig' berendezés a í'ecskendezés ellen. 15 A 3a. ábra szerint a reakciókamrák megosztottan vannak kiképezve. (47) jelzi az alsó fűtött részt, melyet a (49) átfolyónyílásokkal ellátott harántválaszfalak; reakciókamrákra osztanak. A (47) részre, 20 pl. tömített karimaösszeköttetések útján, a felső (50) rész van ráhelyezve, amelynek (52) szigetelőbélése van. Hogy a kisebb zsír,savtartalom mellett esetleg neutrális olajat tartalmazó zsír-25 savgőzöket a neutrális olajtól megszabadítsuk, azokat célszerűen felhevített, nagyobb zsírsavtartalmú olajokkal vagy zsírsavakkal mossuk. Ez a mosás pl. egy, a reakciókamrák mögött bekapcsolt ké-30 szülékben foganatosítható, melyen megfelelően felhevített nagyobb zsírsavtartalmú olaj áramlik keresztül. A neutrális olajat tartalmazó zsírsavgőzök, pl. a. készülék utolsó részéből felszálló gőzök, a 35 készülék egy előbbi részébe, pl. az első reakcióedénybe vagy egy, a készülék elé kapcsolt, nagy zsírsavtartalmú olajjal megtöltött edénybe vissza is vezethetők. A 4. ábrán feltüntetett mosókészülék-40 nél a távozó gőzöket vezetékeken a (24) m.osótartányba vezetjük, melyben azokat neutrális olajrészeitől megszabadítjuk, hogy azután a (13) vezetéken a (14) hűtőbe és innen tovább a (15) gyűjtőbe 4') kerüljenek. Célszerűen a (24) mosótartányt a reakciókamrák olyan helyén kapcsoljuk be, ahol a nyersolaj a reakcióhőmérsékletet már elérte, de még csak kevés vagy semmi zsírsavat sem adott le. 50 Az 5. ábrán (25 ós 26) két egymásután kapcsolt reakcióedényt jelölnek; (27) a beboesátóvezeték, (28) az összekötő, (29) pedig az elvezetővezeték a nyersolaj számára. A gőzöket a két edényből elkülö-55 nítve, a (30) és (31) csövek útján vezetjük el, a (32) és (33) hűtőkben kondenzáljuk és a (34) ós (35) edényekben összegyűjtjük azokat. Ezzel a megosztással elérjük azt, hogy a (35) edényben nagymennyiségű, rendkívül zsír dús kondenzátum, a (34) 60 tartányban pedig csekély mennyiségű, alacsony zsírsavtartalmú kondenzátum gyűlik össze, mely utóbbit a nyersanyaghoz visszaadagolhatjuk. A kezelési folyamat az olajnak pl. a 65 6. ábrán feltüntetett készülékben való célszerű előmelegítésével gyorsítható és elősegíthető. Itt (36) egy hengernek a külső falát jelöli, amely hengerben, a belső faltól szűk hézaggal elválasztva, az 70 üreges (37) hengergyűrű vagy függőleges csövek vagy kígyócső van elrendezve, melyeknek (38) bebocsátóvezetékük és (39) elvezetőcsöviik van. Ennek a (37) hengergyűrűnek a belsejében ugyancsak némi 75 távolságban annak belső felületétől az üreges (40) henger van elrendezve, melynek felső (41) zárófelülete medenceszerűen van kiképezve. A (38) vezetéken kész olaj lép be, mely a (37) hengergyűrű- 80 ben eloszlik és a (39) vezetéken át a (42) túlömlőhöz jut. A nyersolaj a (43) vezetéken a külső hengertér alsó részén lép be, a (36) fal, (37) hengergyűrű és az üreges (40) henger közötti közben felemelkedik 85 és eközben a (37) hengergyűrűn áthaladó kész olaj azt előmelegíti. A felemelkedő nyersolaj a (41) medence szélén át ebbe beleesik, gáztalaiiíttatik és továbbhalad a tulajdonképpeni reakciókamrákba. Az 90 üreges (40) hengerbe alulról torkoló (44) vezetéken a (40) henger előmelegítése vagy esetleg hűtése céljából gőzt vagy füstgázokat, vagy szükség esetén hűtőközeget vezethetünk be. Az előmelegítő 95 pl. az ÍJ) gyüjtotartány és az első reakciókamra közé iktatható be. A kezelésnek folytonos üzemben zavartalan és gyors foganatosítására rendkívüli fontosságú a kezelőfolyadékok ho- 100 mogénköddé alakítása, valamint a folyadékcseppecskék eloszlási fokának és a kezelőanyagban jelenlevő folyadék és gáz mennyiségi viszonyának szabályozása. E szabályozás céljaira a 7—12. ábrákon fel- 105 tüntetett készülékek jöhetnek tekintetbe. A 7. ábrán a (45) tartányban a (46) keverőszárny nagy sebességgel forog. A (47) és (48) vezetékeken a hordozóközegeket, pl. gőzöket vagy gázokat vezetjük 110 be, a belső (49) és (50) belső csöveken pedig a köddé alakítandó folyadékokat, melyeket megfelelő nyomás alatt fúvókaszerű nyílásból a gázokkal vagy gőzökkel elegyedve, a forgó keverőszárnyra fecs- 115 kendezünk és az utóbbi sebességének