98638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék könnyű szénhidrogének szétbontására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98638. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Készülék könnyű szénhidrogének szétbontására. Louis Gumz főmérnök Bujavica (Jugoszlávia). A bejelentés napja 1928. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 25-ike. Szétbontandó szénhidrogénnek (CH4 ), illetve földgáznak szilárd, grafitos struk­túrájú szén kitermelése céljából kívülről fűtött retortákon való átvezetése már is-5 meretes. Ugyancsak ismeretes dolog az ilyen re­tortákat belül kicserélhető, tiszta szénbé­léssel ellátni, melynek belső felülete ké­pezi a szétbontási felületet, melyen a szi-10 lárd szén lerakódik. Emellett tiszta szén­nek a bélés anyagául való alkalmazása csupán azt a célt szolgálja, hogy a gázok­tól elválasztott szenet tökéletesen hamu­mentes alakban kapjuk. 15 Bármiféle bélésbetét alkalmazásának az a főcélja, hogy lehetővé tegye a leválasz­tott szén könnyű eltávolítását, a retorta falának megsértése nélkül. Ha tehát a leválasztott termék teljes 20 hamumentességét nem célozzuk, akkor bélésbetétül bármely tetszésszerinti tűz­álló anyag alkalmazható. A gyakorlatban kitűnt, hogy a belső béléssel ellátott re­torták nagyságuknak az előállíthatóság 25 folytán korlátozott volta miatt túlságo­san kis egységeket képeznek és így gazda­ságos üzem nem biztosítható, mivel adott termeléshez képest a beszerzési- és üzem­költségek túlságosan magasak. 30 A találmány szerint a retortaüzemmel ellentétben, melynél a retortákba csak egyetlen adott keresztmetszetű bélés il­leszthető be, egy sorozat szorosan egymás mellett elrendezett és .tűzálló anyagból 35 álló bélést, illetve cellát vezetünk be kö­zös, kívülről fűthető kamrába, mimellett minden cellán szabályozható gázáramot vezetünk keresztül. Mivel szénhidrogéngázok hőkezeléssel való szótbontásánál a kemenceteljesítmény 40 a hatásos fűtött bontófelület nagyságától függ, a találmány szerint adott nagyságú kemencetérben a retortaüzemnél szokásos hatófelület többszöröse helyezhető el. A csatolt rajzon a találmány szerint ki- 45 képzett bontótelep egy kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a bontótelep függélyes hossz­metszete. A 2. ábra a telep keresztmetszete. A 50 3. ábra a kigördített cellacsoportot mu­tat. A 4. ábra a cellaelrendezést felülnézetben tünteti fel. Az 5. ábra a munkacellák más kiképzését 55 mutatja. A (G) fűtőcsatornákon át kívülről fű­tött (A) kamrákba mozgatható vázra fölépített egyes bélésekből álló (L) csopor­tot oldalirányban tolunk be, majd a beto- 60 lási nyílást a (C) ajtó segélyével, vagy befalazással légáthatlanul zárjuk. A 3. és 4. ábra szerint a (K) kocsikeretre négy hengeres bélésből álló csoport van fölépítve, a kamrák megfelelő mélységé- 65 nél azonban hosszabb kocsikereten termé­szetesen több bélést is elrendezhetünk. Hengeres bélések helyett az 5. ábra sze­rint egyes lemezekből összeépített szek­rényszerű béléscellákat is alkalmazha- 70 tunk. Ez az elrendezés azzal a további előnnyel jár, hogy adott kemencetér mel­lett a legnagyobb hatófelületet és a legna­gyobb összcellaköbtartalmat érhetjük el. Ennek az elrendezésnek még az az egé- 75 szen különleges előnye is megvan, hogy a közbenső (O) cellaválaszfalak mindkét ol­dalon hatásosak, miáltal a bélésbetétek

Next

/
Oldalképek
Tartalom