98623. lajstromszámú szabadalom • Feszűltségbiztositék
áramú feszültség mellett az anóda elolvadt. A túlságosan kis kiterjedésű és ezért kis hatású elektródafelület folytán a vil-5 lanó kisülés azonnal a normális katódaesés területről, amelyben a kisülő áram áramsűrűsége gyakorlatilag állandó és az elektródák fedése majdnem proporcionálisán nő az áramerősséggel, a normált) lis katódaesés területre lépett át, amelylyel a katóda esése az emelkedő áramerősséggel növekszik. Ez az átmenet ennél az ismert biztosítéknál kb. 10 milliampér áramerősségnél lép fel, amely ér-15 ték elérése után az áramerősség növekedése jelentős feszültségnövekedéssel van összekötve, azaz erősen növekvő áramfeszültség karakterisztikája mutatkozik az izzó kisülésnek. 20 A 3. ábra a találmány szerinti biztosíték jelzőgörbéjét mutatja. A megfigyelt biztosíték nagyfelületű aluminiumelektródákkal van kiképezve, amelyek egymással párhuzamosan fekvő, kb. 2 qcm fe-25 Ihlettel vannak kiképezve; a biztosíték 350 Volt működtető feszültségre van számítva és ezért kb. 0.5 mm elektródatávolsággal bír 50 mm hidrogénnyomás esetén. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett gör-30 békkel szemben ez a jelzővonal végesvégig vízszintesen fut az anyagnak megfelelő 215 Volt katódaesés feszültség mellett. Lehetőleg száraz hidrogéngáztöltés alkalmával, valamint tiszta elektródafe-35 lületek esetén ez a feszültség még kb. 190 Voltra süllyeszthető. Az áramnak megadott körében az elektródákat lassanként villanó fény burkolja. Kb. 200 milliampér áramerősségtől kezdve a feszültség las-40 san néhány Volttal emelkedik, amidőn az elektródák teljesen villanó kisüléssel vannak fedve, míg 250 milliampér erősségnél a görbe izzófénykisülésbe megy át negatív karakterisztika mellett. 45 A görbe utolsó részében fellépő feszültségnövekedés kb. 25 Volt feszültséget tesz ki, amidőn az áramerősség egyúttal 0.050 ampérral emelkedik. A differenciális ellenállás eszerint 500 Ohm. Előnyös, 50 hogyha ezt az ellenállásnövekedést a biztosítandó vezetékellenálláshoz akként alkalmazzuk, hogy az emelkedés a vezeték ellenállásánál kisebb, oly célból, hogy a váltakozó műveleteknél a biztosíték ellen-55 állása a védendő berendezés ellenállásához képest lehetőleg visszamaradjon. Ha súlyt fektetünk arra, hogy tökéletesen neutrális karakterisztikát adjunk a biztosítéknak minden gyönge pozitív rész nélkül, amelynek legnagyobb fe- 6i szültsége általában véve ne emelkedjék az izzólénykisülés előtt a működési feszültség íölé, akkor a példában feltüntetett hatásos elektródafelületet valamivel nagyobbítani kellene. Minthogy azonban 6i a találmány főleg oly biztosítékokra vonatkozik, amelyek tömege a nagy szükséglet végett bizonyos értelemben normalizál tátott, akkor egy maximális üvegballon 20 mm-es átmérője és a bizto- 7! sítéknak, a 20—20 mm csatlakozósapkákat beleértve, 70 mm-es teljes hossza mellett az elért eredmény kb. annak a követelménynek az optimumát képezi, amely az adott szerkezeti adatok alapján elér- 71 hető. A találmány azonban nagyobb méretű biztosítékcsöveket is felölel. A gáznyomás méretezéseivel az ívfénykisülés korábbi vagy későbbi képződését szabályozhatjuk. Ez azért fontos, minthogy az 8( adott viszonyoktól függ az a körülmény, hogy az ívkisülés korábban vagy későbben létesül és hogy az ívkisülés korai vagy késői létrejövetele előnyös vagy kívánatos-e. Minél korábban jön létre az 8c ívkisülés, annál hamarább csökken a töltés feszültsége igen kis értékre, kb. 30—40 Voltra és annál erősebb áram fejlesztetik. Az ívkisülés azonban az elektródákat rongálja és a biztosíték élettartamát 9C csökkenti, úgyhogy azt a felfogást is képviselhetné, amely szerint előnyösebb nagyobb áramerősségeket lehetőleg az elektródák szempontjából nem káros villanó kisülés periódusában létesíteni és az 9." ívfénykisülést lehetőleg messzire kitolni. Az ívfénykisülés kezdőpontjának ezen szabályozása, amint ezt már mondottuk, a gáznyomás méretezéseivel lehetséges, minthogy (p) gáznyomás és (j) áramsű- IC rűség között az ismert viszony: j . p n = const. áll fenn, amidőn (n) hidrogén részére = 2.05 értékű. Alacsony nyomás esetén (kb. 20—30 mm 10 Hg) az áramsűrűség csekély. Ezért az elektródák áramsűrűsége a területegységhez viszonyítva igen kicsi, hogy az ívet létesítő elektróemissziót az elektródafelület felhevítésével elérhessük. Más- 11 részt azonban ugyanazon okból kifolyólag az elektródák rendelkezésre álló felülete nagyon gyorsan emelkedő áramerősség mellett villanó fénnyel boríttatik, ami által a találmány szerint kívánatos 11 teriiletet, melyben a feszültség egyenlő értéken marad (normális katódaesés),
