98615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőztárolók, főleg álló gőztárolók melegtartalmának jobb kihasználására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98615. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gőztárolók, főleg álló gőztárolók melegtartalmának jobb kihasználására. Ruthsaccumulator Aktiebolagret cég1 Stockholm. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi október hó 12-ike. Gőztárolóknál, főleg ha azok álló elren­dezésűek, a tároló felső és alsó részében uralkodó jelentékeny nyomáskülönbségek folytán, a tároló kapacitálása lényegesen 5 rosszabbodhatik. Ha pl. a vízoszlop magas­sága a tárolóban 20 m, akkor a tároló alsó részében uralkodó nyomás kb. 2 atm.-val magasabb a tároló gőzterében uralkodó nyomásnál. Ha a tároló, pl. 1.4 és 1.5 atm. 10 nyomáshatárok közt dolgozik, akkor a nyo­más a tároló legalsó részében, a kisülés végén, még kb. 3.5 atm.-t fog kitenni. Középértékben tehát 1 atm. nyomásesés megy veszendőbe. 15 A tároló megtöltésekor, annak víztartal­mában, magának a belé fúvott töltőgőz­mennyiségnek következtében, cirkuláció jön létre, úgyhogy a töltés befejeztével, a tá­roló minden pontján, kb. ugyanaz a hő-20 fok uralkodik. A vízcirkuláció azonban csakhamar megszűnik, mihelyt a töltés be­fejeződik. Kisütéskor a tárolónak minden egyes rétege csak ama hőfokig fog ki­sülni, mely az ott uralkodó nyomásnak 25 megfelel. Már most, bár a tároló vizének felszíne, mely ekkor kisebb hőfokot kap, mint az alul lévő víz, nagyobb fajsúlya következtében, lesülyedni fog" törekedni, áramlás a tárolóban, a víztömegek labil 30 egyensúlyi állapota dacára, be nem követ­kezhetik. A nyomásesési veszteség elkerülését és ezzel az effektív tárolóképesség nagyob­bodását, a jelen találmány szerint, egy-35 szerűen azáltal érjük el, hogy gázalakú közegnek, pL gőznek befúvásával, a ki­sütési idő alatt is cirkulációt idézünk elő a tárolóban. Ha a gőzt néhány apró fura­ton keresztül, a tárolónak valamely mélyen fekvő pontján vezetjük be, pl. függélyes 40 bevezetőcsövön keresztül, akkor apró gőz­buborékok keletkeznek, melyek bizonyos sebességgel felfelé szállnak. Felszállásuk közben a buborékok a bevezetőcső víz­tartalmának bizonyos részét kiszorítják, 45 ami az egész folyadéktartalomnak moz­gásba jövését (forrását) idézi elő. A talál­mánynak megfelelő berendezéssel, igen nagy és magas tárolóknál is, a víznek óránként többször való, ilyen mozgásba 50 jövetele (forrása) érhető el olyan gőzmeny­nyiség befúvásával, mely a tároló kapaci­tásához képest igen csekély. Az itt javasolt berendezés, esetleg a meglévő, a töltésre szolgáló, beépített 55 szerkezetekkel egyesíthető. A kisütéskor, a cirkulációs gőz beveze­tésére, maguknak a tulajdonképeni töltő­fúvókáknak használata feltételezi, hogy ezek a fúvókák elég mélyen legyenek elren- 60 dezve a tárolóban, amit azonban szívesen elkerülnek, nehogy a töltővezetékben ural­kodó nyomás és a tároló gőzterében ural­kodó, legnagyobb nyomás közt a nyomás­különbség túl nagy legyen. Lehet azonban 65 mindkét gőz (a töltőgőz és a cirkulációs gőz) bevezetéséhez, igen jól, ugyanazt a cirkulációs csövet használni. Ilyen berendezésnek egy példája a mel­lékelt rajzon van bemutatva. 70 A töltőgőz itt az (U) cirkulációs csőben lévő (D) fúvókán keresztül lép be a Ruth­féle (S) tárolóba, amikoris a töltővezetékbe, ismert módon, (UV) túlfolyató szelep le­het beiktatva. Az (U) cirkulációs pső alsó 75 részében (B) furatokkal ellátott (R) gyűrű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom