98606. lajstromszámú szabadalom • Porszívó-szájrész két vagy több, a szájrész alsó vagy belső oldalán elrendezett bordával vagy éllel

vége. Itt a „kivezetés" és „bevezetés" elne­vezések a levegő mozgási irányára vo­natkoznak. (3)-nál van a rendszerint alul lelapított, közönséges szívó él. (4)-gyel a 5 találmány szerint alkalmazott további szívóélek, (5)-tel a tisztítandó szövetfelü­let, pl. szőnyeg, (6)-tal pedig (4. ábra) a szőnyeg alátámasztó felülete van jelölve. Mint látható, a szívó-szájrész az ismere-10 tes, egyenes- vagy görbevonalú és síkfelü­leten vagy a szívó-szájrész kivezető vége felé ívelt felületen, pl. gömb- vagy hen­gerfelületen fekvő (3) szívóélen kívül, mely a szívó-szájrész bevezetőnyílását ha-15 tárolja, még egy vagy több (4) szívóélt tartalmaz, melyek — a levegő mozgás­irányában tekintve — a szívó-szájrész (2) kivezető részéhez közelebb esnek és a szájrész (7) kivezető csövének torkolata 20 körül foglalnak helyet. Az 1. és 2. ábrán nyilak szemléltetik azt, hogy miként kénytelen a beszívott levegő az (5) szőnyeg szövetbolyhain ke­resztül a (3) és (4) kiugrások körül útat 25 törni magának. A szívó-szájrész egyes megoldási alakjai a közönséges (3) szívó­élen kívül csak egyetlen további (4) szívó­éit, egyéb megoldási alakok viszont na­gyobbszámú további szívóélt tartalmaz -30 nak, úgyhogy a szájrész alsó felülete többé-kevésbbé szabályos hullámos alakot mutat. A 2. ábrán a szájrésznek oly megoldási alakja látható, melynél ama görbék vagy 35 egyenesek, melyek mentén a szájrész ki­vezető végéhez közelebb eső (4) kiugrások vagy élek fekszenek, nem a levegő által először súrolt közönséges (3) szívó élek síkjába, hanem ezen síkon kívül esnek és 40 pedig annak ugyanazon oldalára, mint a szívó-szájrész kivezető vége, vagy pedig a (3) alsó oldala által megszabott ferde sí­kon innen vagy túl esnek. A 2. ábrából látható továbbá, hogy mi-45 ként emelkedik le a szőnyeg az alá­támasztó felületről s ezzel a (4) kiugrá­sokhoz szorul, melyek ily módon szívó­élek gyanánt jutnak érvényre, jóllehet azok a közönséges (3) szívóéi síkja felett 50 vannak. Mint a nyilak jelzik, a beszívott levegő egy része teljesen áthatol a szőnye­gen és így azt egész vastagságában tisz­títja. A 3. ábra oly megoldási alakot mutat, 55 melynél a beszívott levegő által első izben súrolt közönséges (3) szívóélen kívül csak egyetlen további (4) szívóéi van alkal­mazva. Különösen célszerűnek bizonyult a szívó­éleknek, illetve egy vagy több szívóélnek 60 oly alakítása, melynél azok keresztmet­szete szögalakú, ahol is a szög egyik szára a levegő által első izben súrolt él síkjával közelítőleg párhuzamos, maga a szög pe dig közelítőleg derékszög. 65 Ily megoldási alakot szemléltet a 4. ábra. Mint látható, az említett (4) szívóéi keresztmetszeti alakja közelítőleg derék­szögnek felel meg, melynek egyik szára a (3) szívó él síkjával párhuzamos. Más szó- 70 val a (4) szívóélt képező felületek egyike a szívó-szájrész alsó felületének (vagyis a (3) él síkja fölötti lapnak) meghosszabbí­tásába esik, ami egyrészt a szájrész igen egyszerű alakját teszi lehetővé, másrészt 75 pedig a tisztítandó felületnek csak cse­kély kopását okozza, mert az ilyen él nem hatol be tetemesen a szövet bolyhai közé, noha szorosan érintkezik a szövet felüle­tével. 80 Az 5. ábra szerint a szívó-szájrész több, 4. ábra szerinti, lépcsőszerűen elrendezett (4 szívóélt tartalmaz. Magától értetődik, hogy más alakú élek és kiugrások is alkalmazhatók. Az élek 85 pl. alacsony hullámok alakjában képezhe­tők ki a szájrésznek a szövet felé eső, sík, tölcsér- vagy más alakú felületén. Ezen­kívül az éleknek vagy kiugrásoknak, a feltüntetett megoldási alakoktól eltérően, 90 a szájrésszel nem kell egy darabból álla­mok, hanem azokat beépített vagy rásze­relt részek is képezhetik, amelyek továbbá engedékeny anyagból, pl. bőrből, kaucsuk­ból stb. is állíthatók elő. 95 A találmány szerint • kiképezett szívó­szájrészekkel, mint a kísérletek mutatták, az eddiginél sokkal erőteljesebb szívó­hatást érünk el. Viszont azonban az is ki­tűnt, hogy némely esetben a szájrésznek a 100 szőnyegen való tovavezetése nehézséget okoz, éppen mert a szívóhatás oly erőtel­jes. Ez okból bizonyos esetekre célszerű a kiugrásokat, illetve azoknak egy részét, előnyösen a legkülső, közönséges (3) kiug- 105 rást, részben avagy egészen hengerek vagy görgők alakjában kiképezni. Ily megoldási alakot mutat a 6. és 7. ábra, melynél a külső élek helyett (8) gör­gők vannak alkalmazva. A (8) görgőknek no természetesen, mint a 7. ábrából látható, egyenesvonalú kiugrásokat kell képez­niük. A kiugrásoknak, lailönösen, ha a szájrész, mint a feltüntetett esetben, na­gyobb hosszúságú, nem kell zárt pályában 115 a (7) kivezető cső körül teljesen végig­mennie, minthogy a szájrész keskenyebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom